Az állami tulajdon pillanatai - Gazdaságtörténeti és tudománytörténeti
nézőpontok Visszafordítható-e a privatizáció? Az elmúlt évtized hazai
tapasztalata mellett az Európai Unió sok országa, sőt az államosításokat
hagyományosan elutasító USA is azt példázza, hogy igen. A könyvben felvázolt
gazdaságtörténeti körkép arra utal, hogy az állami tulajdon kiterjedésének
megváltoztatása erős társadalmi megrázkódtatások idején nem szokatlan jelenség.
Ezek a nagy hullámok, amelyeket a szerző a tulajdon pillanatainak nevez, biztos
jelei a rendkívüli helyzetnek, és többnyire összekapcsolódnak az éppen uralkodó
gazdaságpolitikai és elméleti paradigma megváltozásával. A válságok kezelésére
az európai országok kormányai a 20. században és azóta is alkalmas eszköznek
találták az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatását. Csakhogy -
lényegében ugyanolyan célokat kitűzve - eleinte sorozatosan a bővítés, majd
pedig a szűkítés irányába léptek, 2008 után viszont az államosítás és a
privatizáció egymással párhuzamosan szökött magasba. A fő tendencia
elbizonytalanodásából és a legutóbbi pillanat több újszerű vonásából kiindulva a
könyv nyíltan vállalt szándéka, hogy elbizonytalanítsa az Olvasót is néhány
megkérdőjelezhetetlennek tekintett alapigazságban. Van-e tértől és időtől
független biztos recept, örök igazság az államosítás vagy privatizáció
kérdésében - létezik-e egyetlen helyes megoldás? Valóban éles-e a határ a
köztulajdon és a magántulajdon között, tényleg szöges ellentétben áll-e
egymással az államosítás és a privatizáció? Egyáltalán: ugyanazt jelentik-e ezek
a fogalmak különböző korokban és különböző országokban? Mivel a köztulajdon
kérdése mind a gazdaságtörténet, mind az elmélettörténet tanulsága szerint
szorosan összefügg az államnak a gazdaságban betöltött szerepével, a könyv
nemcsak az államosítás és a privatizáció iránt érdeklődőknek ajánlható, hanem
azoknak is, akik a gazdaságpolitikai döntések feltételrendszerének hatását,
mozgatórugóit és a közgazdasági teóriákhoz fűződő viszonyát szeretnék jobban
megismerni.