Egy rendezett életű középkorú egyetemi tanár, egy öntudatlan belső kényelembe
párnázott tudós válságáról szól a könyv. A professzor egy éjszaka ? felesége
távollétében ? házimulatságról tér haza és véletlenül megismerkedik egy tizenhét
éves lánnyal. A kalandból szerelmi kapcsolat lesz, amelyből a professzor
kényelmes fele határozatlansága miatt nem tud kilábalni. Egyre jobban
megalázkodik a méltatlan viszony következtében, s jóllehet saját maga győződik
meg a lánynak és társaságának zűllöttségéről, nem bír szakítani vele. A
kapcsolat lezárásához először fel kell ismernie eddigi életének
tartalmatlanságát, rá kell döbbennie az emberek iránti közömbösségének
tarthatatlanságára. A szakítás tehát, amely egyben szégyenének mélypontját is
jelenti, új alapokra rendeződő életének kezdetévé lesz, s az önmagához vezető
úton embertársaihoz is közelebb kerül.