Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket
szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a
rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud
valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot. Hogyan igazodik el
egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon
hihet-e a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló korsós leányt formázó
szobor alakja köré sző a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek,
aki mindig segít a bajbajutottakon? Az Abigél Szabó Magda ifjúsági műveinek
sorában viszonylag későn, 1970-ben keletkezett, ám talán a legsikeresebb. Ennek
okát egyrészt a hitelességben kereshetjük, amelyet a nagyszerű történetmesélés,
feszültségteremtés és jellemábrázolás mellett személyes önéletrajzi elemek
(Debrecen, az intézet) erősítenek. A regényből 1978-ban több részes filmváltozat
készült, amelynek forgatókönyvét ugyancsak Szabó Magda írta. A könyv és a film
együttesen Szabó Magda egyik legnépszerűbb művévé tette az Abigélt.