?Hétéves voltam, amikor anyám egy meleg délutánon beküldött valamiért a
városba. Kellemetlenül párás volt a levegő. A folyó felől orrfacsaró szag
terjengett. Mindent beleptek a legyek. Éppen hazafelé tartottam a folyóparton,
amikor valamivel előrébb megláttam a vasúti híd alatti úton tolongó tömeget.
Furcsa módon megéreztem, hogy valami baj történhetett, de nem tudtam ellenállni
a kísértésnek, hogy megnézzem. Befurakodtam a tömegbe, hogy lássam, mi történt.
Az elöl állók mind felfelé bámultak. Követtem a tekintetüket, és egy akasztott
embert láttam. A fejére koszos zsákot húztak, a kezét hátrakötözték. A gyári
munkások liláskék egyenruhája volt rajta. Nem mozgott, de a teste ide-oda ingott
a híd vaskorlátjához erősített kötélen. A közelében jó pár katona állt
rezzenéstelen arccal, vállukra akasztott puskával. A nézelődők egy szót sem
szóltak, mintha valamiféle szertartáson vettek volna részt. A kötél csikorgott.
Állott férfiverejték szaga csapott az orromba. A jelenet zavarba ejtett, mert
senki sem mozdult, senki sem sietett a kötélen lógó ember segítségére. A
legjelentéktelenebb részlet ragadt meg az emlékezetemben. A mellettem álló férfi
rágyújtott, aztán leengedte cigarettát tartó kezét, és a füst ott gomolygott az
ujjai körül. Szélcsend volt. Hirtelen úgy éreztem, nem kapok levegőt. Ki kellett
jutnom onnan. Valósággal kirontottam a tömegből.? ,,Megrázóan szép történet egy
lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz
valakit emberré.? Jang Jin-sung, a Dear Leader című könyv szerzője Hyeonseo Lee
gyermekkorát Észak-Koreában töltötte, egyike volt annak a több millió embernek,
akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es
években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében
elrejtették előle az igazságot. Képtelenség, hogy ?a világ legnagyszerűbb
országában? a népnek ennyi éhezés és elnyomás jusson osztályrészül. Tizenhét
évesen elmenekült hazájából. Ekkor még nem sejthette, hogy csak hosszú idő
elteltével láthatja viszont szeretteit. Hazatérésre menekültként nem
gondolhatott, Kínában maradt, megtanulta a nyelvet, kivárt és túlélt. Tizenkét
év elteltével azonban visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész,
költséges és rendkívül veszélyes küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába.
A lány hét névvel különleges, bátor történet, amely bepillantást enged a világ
legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem
egyik legkegyetlenebb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt,
aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért.