?Régóta hajlamosak vagyunk dichotóm szembeállítások segítségével gondolkodni az
ember működéséről, illetve a világban betöltött szerepéről. Gondolkodás és
cselekvés; test és elme; érzelem és értelem; akarat és képzet. Az emberi
megismerést vizsgáló kognitív tudomány kezdetben maga is alkalmazkodott e
közkeletű dichotómiákhoz, amennyiben a kogníció lényegét alapvetően
információfeldolgozásnak tekintette. Test, cselekvés, érzelmek így nem tartoztak
e képhez. A szerző által ?testi fordulat?-nak nevezett, a kognitív tudományban a
20. század végén lezajlott szemléletváltás nyomán azonban egyre több kutató
kezdte úgy látni, az ember különböző képességei, alrendszerei, ?fakultásai?,
vagyis a gondolkodás és az észlelés, de még az érzelmek és a szenvedélyek is,
mind ugyanazt a célt, a környezetben való sikeres eligazodást és végső soron a
megismert környezeti feltételek közötti sikeres boldogulást szolgálják. Az új,
embodied szemlélet szerint a kogníció egésze cselekvés-orientált és még
elméletben sem izolálható benne valamiféle tisztán információfeldolgozó
rendszer. E fordulat első magyar nyelvű átfogó, monografikus feldolgozását
tartja kezében az olvasó. Ráadásul a szerző, Kékesi Balázs nem csupán alapos
áttekintést nyújt e fejleményekről, hanem rögtön egy fontos probléma, a nyelv
szerepére és mibenlétére irányuló kérdés újfajta megválaszolására alkalmazza
azokat. A szerző e felfogás kidolgozása és alátámasztása érdekében rendkívül
széles diszciplináris eszköztárat mozgat meg, hiszen nemcsak a klasszikus és
újabb kognitív tudományos eredményekre és a kognitív nyelvészetre támaszkodik,
de szerepet kap természetesen a kommunikációelmélet, a beszédaktuselmélet, az
elmefilozófia, és még olyan kortárs nyelvfilozófiai megközelítések is, mint a
szituációs szemantika. Nyilván nem könnyű olvasmány egy ilyen nehéz kérdéseket
ennyire átfogó, ugyanakkor elmélyült, alapos módon tárgyaló kötet. Kékesi
szövege azonban ennek ellenére meglepően jól követhető és világos. Különösen
fontos erénye a műnek, hogy az újfajta tudományos megközelítések esetében oly
gyakori bombasztikus és túlzó megfogalmazásoktól sokszor távolságot tartva,
árnyalt képet nyújt a testi fordulat nyomán létrejött újfajta kognitív
tudományos és elmefilozófiai elképzelésekről, bemutatva azok nehézségeit, belső
vitáit, megoldatlan problémáit is.? Márton Miklós