Az író kisdiákkorának első nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy
és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete 1892, színhelye
Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium.
Nyilas Misi, a regény hőse, egy Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a
gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. Hamarosan csalódnia kell:
észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom,
csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület: hátrány. Misi balsorsát
egy lutricédula ellopása miatti hamis vád teljesíti be. S bár a befejezés
látszólag megnyugtató, a mű zárómondatai sejtetik, hogy az átélt csalódás örök
nyomot hagy a gyermekben. Az irodalomtörténet méltán sorolja Móricz
gyermekregényét a legsikerültebb kritikai realista művek közé. Nem csupán egy
kisfiú története és Debrecen kritikája: szerzője a Tanácsköztársaság bukása
utáni személyes válságát transzformálta át egy gyermek sorsába.