Szégyenfolt Philip Roth Amerika-trilógiájának harmadik kötete egyszerre szól a
cancel culture-ről, a faji kérdésről, a PTSD-ről és a tehénfejésről. Felszínén
ott lebeg a Lewinsky-botrány (fontos történetszervező motívuma az orális szex),
de Rothot szokás szerint nem a pillanat, vagyis a Clinton-affér, hanem a rá
adott társadalmi reakció, és a képmutató ítélkezés háttere érdekli ? és állandó
hőse, Nathan Zuckerman tálalja. De vajon mi történik, ha az amerikai álom
megvalósítása érdekében valaki ezt a képmutatást kénytelen életstratégiává
emelni? Coleman Silk kisvárosi fekete bokszolótanoncból lesz zsidó
klasszika-filológus és a sehol sem jegyzett Athena Főiskola megújítója, hogy
aztán egy abszurd rasszizmus-vád és az azt követő boszorkányüldözés miatt
pillanatok alatt mindent elveszítsen. Roth tág szemhatárú könyve egyszerre
egyetemregény, Clintont idéző egyenlőtlen románc, huszadik századi amerikai
történelmi traumakatalógus, és talán az utolsó, pengeéles pillanatkép az
országról a New York-i ikertornyok ?A ?98-as új-angliai nyár csodásan meleg és
napsütéses volt, a baseballban a hazafutás fehér istenének és a hazafutás barna
istenének mitikus harcát hozta, Amerikában pedig az áhítatosság végtelen
tivornyáját, az erkölcsi tisztaság dőzsölését, amikor a terrorizmust ? amely
letaszította a kommunizmust a legfőbb nemzetbiztonsági kockázatok trónjáról ?
felváltotta az orális szex, amikor egy férfiasan fiatalos, középkorú elnök és
egy tolakodó, kelekótya, huszonegy éves alkalmazott kamaszos hetyegése ? egy
parkoló helyett az Ovális Irodában ? feltámasztotta Amerika legrégibb közös
passzióját, történetileg talán a legálnokabb és legrombolóbb gyönyört: a
képmutatás önkívületét.?összeomlása előtt. A könyvből film is készült Anthony
Hopkins, Nicole Kidman és Ed Harris főszereplésével. ?A ?98-as új-angliai nyár
csodásan meleg és napsütéses volt, a baseballban a hazafutás fehér istenének és
a hazafutás barna istenének mitikus harcát hozta, Amerikában pedig az
áhítatosság végtelen tivornyáját, az erkölcsi tisztaság dőzsölését, amikor a
terrorizmust ? amely letaszította a kommunizmust a legfőbb nemzetbiztonsági
kockázatok trónjáról ? felváltotta az orális szex, amikor egy férfiasan
fiatalos, középkorú elnök és egy tolakodó, kelekótya, huszonegy éves alkalmazott
kamaszos hetyegése ? egy parkoló helyett az Ovális Irodában ? feltámasztotta
Amerika legrégibb közös passzióját, történetileg talán a legálnokabb és
legrombolóbb gyönyört: a képmutatás önkívületét.