Lili és Bálint története az 1848-as szabadságharc idején játszódik. De
játszódhatna száz évvel korábban, vagy akár ma is. Mit érnek az érzéseink, ha
nem éljük meg őket, a gondolataink, ha nem hallgatunk rájuk? Mit ér a
szabadságunk, ha a lelkünkben rabok vagyunk? Ahogy 1848 tavaszán szerte
Európában a hangjukat hallatják a szabadságharcosok, úgy érti meg Lili is
elfojtott vágyait. ?Bele akartam bújni egy szárnyait bontogató fiatal lány
bőrébe. Érezni akartam, ahogyan felismeri, mit is jelent az igazi szabadság. Ott
akartam lenni, amikor először megdobban a szíve, felpezsdül a vére, szóra nyílik
a lelke. Ehhez nem is találhattam volna alkalmasabb színteret, mint a
szabadságharcot, és benne egy forradalmárt, aki talán sokkal többet jelent a
lány életében, mint önmagában a szerelem. Imádtam írni, Lilivel együtt átélni a
fiatalságot, szabadságot, kibontakozó szerelmet!? Bauer Barbara BAUER BARBARA
1974-ben született, azóta él Etyeken. Írói pályáját újságíróként, televíziós
szerkesztőként kezdte, mára hazánk egyik legtermékenyebb írója. 2012-ben jelent
meg első regénye, a Légikisasszonyok, majd a sorozat további kötetei, a Két út
között és a Magánutak. A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor után megírta nagy
sikerű történelmi regényeit, a Porlik, mint a sziklát, Az élet hangját, a Még
látlak odafennt, a Kétszáz éves szerelmet, Az aranyműves fiát, A fényfestőt, A
fekete rózsát. Írt életregényeket, köztük gróf Wenckheim Krisztina történetét, A
leggazdagabb árvát; Demján Sándor gyermekkora nyomán a Messziről jött fiút és
Máté Péter életregényét, Most élsz címmel.