Koba - Sztálin apokalipszise II. 1938-1953 Radzinszkij monumentális történelmi
regényének második részében Fudzsi, Sztálin barátja és harcostársa tovább meséli
(1937-től) az életét a Nagy Vezér árnyékában mindegyre küszködve a gondolattal:
miért teljesíti szolgaian Sztálin utasításait, annak ellenére, hogy immár
tisztában van gazdájának mérhetetlen kegyetlenségével? A Nagy Terror után
Sztálin a háborúra készül, és az a terve, hogy Hitlerrel felosztják egymás közt
Európát. Radzinszkij, Fudzsi szavain keresztül, minden eddigi szerzőnél
alaposabban bogozza ki a nagy rejtélyt: hogy lehetséges, hogy Hitler túl tudott
járni Sztálin eszén, aki soha senkiben sem bízott meg? Hogyan hihette Sztálin az
utolsó pillanatig, hogy Hitler betartja az ígéreteit, és nem fogja megtámadni?
Fudzsi a háborút a Gulagban tölti: hiába Sztálin barátja, ő sem kerülheti el a
bolsevik forradalmárok, a lenini nemzedék sorsát: letartóztatják mint fasiszta
kémet Mindennap a halálra készül, de Sztálin, ki tudja, miért, őt végül
megkíméli. Talán csak azért, hogy valaki elmesélje majd a történetét. Aki
megérti, hogy az orosz népnek olyan vezérre volt szüksége, amilyen ő, mert nem
tud szabadságban élni. A háború tragédiája után, az ötvenes években Sztálin már
igazi apokalipszist készít elő: egy új holokausztot és háborút. Nos, Sztálin
haláláról Fudzsi olyan verziót mesél el, amely egyszerre döbbenetesen
szövevényes és minden részletében hihető. EDVARD RADZINSZKIJ orosz történész,
történelmi regények szerzője, drámaíró és televíziós személyiség. A
hetvenes-nyolcvanas években világszerte játszották a darabjait (Beszélgetések
Szókratésszal, Száznégy oldal a szerelemről), majd a kilencvenes években
világsikert aratott az utolsó orosz cárról és Sztálinról írt történelmi
munkáival, amelyekben elsőként dolgozta fel az akkor megnyílt levéltárak
anyagait. A történelem rejtélyei című tévéműsora valóságos nemzeti intézmény
lett Oroszországban. Radzinszkijt azok érdeklik, akik nélkül Sztálin nem
létezhetett volna. Dmitrij Bikov