Nincs itt semmi látnivaló Kovács András Ferenc ajánlója: Nincs itt semmi
látnivaló. Közlik elhárítólag, ?mintha mi sem történt volna?, a kirendelt
hatóságok, rendészeti hivatalok, a teljhatalmi illetékesek. A ?madarak
közjegyzői figyelme? alatt kiszállnak a rendfenntartó szervek, a bűnügyi
helyszínelők. Aztán a nyomozók és a nyomozati anyagok is eltünedeznek a
szürkületben. De Nyerges Gábor Ádám öttételes művében minden nyomozás
folytatódik a felfüggesztett történetekben, precíz szavakban, képsorokban, kint
és bent, mindenütt a körbeszalagozott, eltitkolt és tétlen tetthelyeken. Csak
körül kellene nézni az elveszett tárgyak, eltűnt emlékek, akták, emberek, arcok
kapcsolati osztályán ? a részvét és a gyűlölet gyűrődéseiben. Nyomozni még!
Nyerges verseskönyvében keresztüllátni az ismétlődő tájakon, lepusztított
környékeken? Lezárt térségeken, lelakott városokon keresztül ragyog föl, villog
a visszatérő, végleg lepörgő pillanatképek fénye s félhomálya: a látás feszesre
szabott, ironikus, komor, abszurd, szabad retorikája. Látni, leírni, nem félni
már időtlen félmosoly. Humor a magasban. Mert a mélyebb rétegekben mindig
maradnak helyszínek, szóképek, szép hasonlatok, vizsgálatok, kísérletek,
körülmények, és bizonyíték hiányában ott van a szembesítés: ha van szem hozzá, s
szembenézni kell. Nincs itt semmi látnivaló? Pedig minden könyv látlelet lehet.
A költészetekben általában látnivalóan sok létnivaló van.