Azt mondhatnánk tehát, hogy míg mi, emberek a paradicsom nyitott kapujában
tipródunk, addig az állatok angyali nyugalommal járkálnak ki-be ugyanezen a
kapun. (...) Az Édenkertbe csak ugyanazon az úton térhetünk vissza, amelyiken
kijöttünk. A tudás útján. A vállalkozás reménytelennek tűnik, de eltörölhetetlen
múltunkban mindig akad egy-egy inspiráló történet. Mert senki sem szolgálhatja a
saját javát a jóról való tudás nélkül, mely tudás éppoly kevéssé hozzáférhető a
puszta tényeken, mint a puszta csevegésünkön keresztül. (...) A tudós, illetve a
társadalmi igazságosság harcosa (social justice warrior) a legjobb szándéka
ellenére sem tehet jót velünk a természet, illetve az emberi természet valódi
természetéről való tudás nélkül, mert csak ez a tudás teheti őket magukat jó
emberré. Márpedig a klasszikus felfogás szerint jót csak az tehet, aki maga is
jó.