Minden másképp van A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakára 1963-ban
jelentkezett egy fiú és egy lány: Dárday István és Szalai Györgyi. Mindketten
1940-ben születtek, de a korabeli magyar társadalom egymástól fényévekre lévő
közegéből érkeztek. Mégis szinte azonnal egymásra találtak, és attól kezdve mind
a mai napig elválaszthatatlan alkotótársak maradtak - azt követően is, hogy
tizenöt év után élettársi kapcsolatuk megszakadt. Néhány, egyedül vagy másokkal
készített film kivételével impozáns életművük tehát közös. Nemcsak korszakos
jelentőségű, stílusteremtő filmek találhatók benne, hanem hasonlóan gondolkodó
társaikkal együtt a hetvenes-nyolcvanas években legfeljebb a tűrt kategóriába
tartozó elképzeléseket is megvalósítottak - hogy csak a társadalmi forgalmazást,
aTársulás Stúdiót, az első art mozit vagy a külföldi kritikusok által Budapesti
Iskolaként ismertté vált irányzatot említsem. Nem csodálkozhatunk tehát azon,
hogy állandó nyomás nehezedett rájuk. Mégpedig nemcsak a kultúrpolitika
tekintette őket veszélyesnek, hanem a filmszakma többségétől sem kaptak
támogatást. Ezért amikor lehetőség nyílt arra, hogy 80. születésnapjukra könyv
készüljön róluk, javasolták, hogy őkmaguk szívesen megírják azt - mégpedig
külön-külön, de egy, Minden másképp van című kötetbe szerkesztve -, melyben
áttekintenék hat évtizedes pályájukat, állandó küzdelmeiket. Szalai Györgyi
személyes filmregényt írt, Dárday István a saját, dokumentarista filmtörténet
alcímű fejezetében szisztematikusan összegyűjtötte és rendszerezte a szubjektív
emlékeket kiegészítő, alátámasztó dokumentumokat is (hivatalos levelek, tervek,
feljegyzések, ügynöki jelentések, interjúk, kritikák stb.). A kiadó Dárday
István szétszórtan elhelyezett szövegeit - a könnyebb olvashatóság érdekében -
szürke háttérben emelte ki a bőséges forrásanyagból. A nem szokványos monográfia
éppen a dokumentumok bizonyító erejétől vált nemcsak a Dárday-Szalai alkotópáros
sikerekben és megaláztatásokban bővelkedő életének és műveinek, hanem a
Kádár-korszak film- és kultúrpolitikájának a mai olvasó számára is sok
tanulsággal szolgáló esettanulmányává.