A borzalmak kastélya Bármily hírhedtek és érdekesek is egyébként borzalmas
gonosztetteik révén azok a szerencsétlen kiváltságosak, akik bekerülnek az
elmebeteg elítéltek broadmoori fegyházába, ? őszintén szólva, illetlenség, hogy
ne mondjuk: igazságtalanság, hogy éppen ők állítsanak pellengérre valakit, akit,
akárcsak őket, az orvosszakértők véleménye és a könyörületes esküdtszék utalt
ebbe a reménytelen intézetbe. Ám azért mégis gyakran ujjal mutogattak John
Flackre, amint ide-oda lődörgött az udvaron, a kezeit hátradugva, fejét a
mellére lógatva. Magas, ösztövér, öreg ember volt, akin lötyögött a szürke
darócruha; sohase állt szóba senkivel és őt magát is ritkán szólították meg. ?
Ez Flack? a Flack. A földkerekség legagyafúrtabb banditája? Az őrült John Flack?
kilencszeres rablógyilkos? Akiknek a lelkét csak egyetlenegy gyilkosság
terhelte, büszkék voltak rövid, világos perceikben és a maguk módja szerint, az
?öreg John?-ra. A fegyházőrök, akik cellájába zárták éjszakára és vigyáztak rá,
amíg aludt, nemigen panaszkodtak rá, mert az öreg nem sok vizet zavart és
egyetlenegyszer se jött rá a dühroham, amelynek ártatlan áldozata gyakran
kórházba, őrjöngő tettese pedig kipárnázott cellába kerül.