Arc és álarcok 2019-ben volt ötven éve, hogy meghalt Witold Gombrowicz, a XX.
század egyik legkiválóbb lengyel írója. Írt néhány regényt, közülük a
leghíresebbek: a Ferdydurke (1937), a Transz-Atlantik (1953), a Pornográfia
(1960) és a Kozmosz (1965). Ezenkívül drámák (Esküvő, Yvonne, burgundi hercegnő,
Operett), valamint az 1953-tól haláláig vezetett Napló szerzője. Közvetlenül a
második világháború kitörése előtt tengeri kirándulásra indult Argentínába, ahol
aztán közel húsz évre le is telepedett. Banki tisztviselőként dolgozott, így
biztosított magának szerény megélhetést. Nehéz életkörülményei ellenére sem
szakított az irodalommal. Élete utolsó évtizedét Gombrowicz Európában töltötte.
Rövid berlini ösztöndíjas tartózkodása után Franciaországban telepedett le, ahol
gondosan ügyelt irodalmi karrierje alakulására. Megállapíthatjuk, hogy sikeresen
tette. Kedvezett neki az akkori intellektuális és művészeti légkör, az
egzisztencializmus és strukturalizmus divatja, az avantgárd elképzelések
beszivárgása. Gombrowicz könnyedén feltalálta magát ezek között. Érdeklődést
keltett gyors észjárásával, a viták során tapasztalható intelligenciájával,
kiváló elemzőképességével, a poentírozás és művészeti ideák könnyed
kifejezésével. Megtették a magukét a különféle művészeti és világnézeti
provoká?ciók is. ?Gombrowicz mindazonáltal egy, közvetlenül 1956 utáni rövid
epizódot és az ún. ?Szolidaritás-karnevál? szintén rövid időszakát leszámítva,
be volt tiltva a Népi Lengyelországban. Nem érhette meg ? ami Mi?osznak sikerült
? a Nobel-díjat, de 1989 után Lengyelországban is, a szovjet tábor más
országaiban is felfedezték műveit. Fenti jelenség tükrében Gombrowicz
magyarországi recepciója igen figyelemreméltó. Lefordították minden kiemelkedő
művét (némelyeket kétszer is), bemutatták darabjait, számos recenziót,
karcolatot, kritikai cikket szenteltek neki, sőt két könyvet is: Pálfalvi Lajos
életrajzi kötetét és Eörsi Istvánnak a maga nemében egyedülálló Időm
Gombrowiczcsal című könyvét. Elgondolkodtató tény, hogy az iránta érdeklődést
tanúsító magyar alkotók körében olyan különböző írók voltak, mint Pilinszky
(legkorábban), Pályi, Esterházy vagy Nádas.