A liberális demokrácia válságban van. Ennek lehetséges okairól számos
politikafilozófiai megfejtés született már, és ezekkel együtt persze arról szóló
programok is, hogy mi vezethetne kifelé a válságból. Az utóbbi másfél?két
évtized egyik legfelkapottabb megfejtése és programja a nyugati diskurzusban
kétséget kizárhatóan a republikanizmus. A mai republikánusok szerint az a fő
baj, hogy valamikor a 19. század derekán félrecsúszott a szabadságról való
gondolkodásunk. A válság végül is ennek a folyománya, ezért hát a kiút első
lépése is az lenne, hogy a 19. század dereka óta népszerűvé váló liberális
szabadságeszményt lecseréljük. Ennek helyébe a republikánusok régi és rég el is
feledett, ám a jelenlegi diskurzusban éppen ezért az újdonság erejével ható
eszményt javasolnak alternatívaként. Ennek fő tanulsága, hogy a szabadság
szemszögéből nagyon nem mindegy, hogy milyen hatalmi struktúrák vannak a
társadalomban. A republikánus ideál: a domináló hatalomtól, az önkénytől mentes
politikai rendszer. Ilyen lenne az igazi köztársaság. Kötetünkkel be szeretnénk
mutatni, hogy a republikanizmus mit tanít az intézményekről, a törvényekről, a
demokráciáról, a gazdaságról és a titkosszolgálatról, és hogy mi köze van más
politikafilozófiákhoz, például a liberalizmushoz, a konzervativizmushoz és a
realizmushoz.