Mi történik, amikor a politikatudós nem vaskos könyvvel vagy tanulmánnyal,
hanem rövidebb írásokkal áll a közönség elé? Semmi. Megszokott dolog, meg is van
a neve: politikai publicisztika. De mi történik, ha a politológus se nem
tanulmányt, se nem publicisztikát ír, hanem nagyon szubjektívre veszi a figurát,
s rövid szösszeneteket ír? Csupán egy csöpp határátlépés. Csizmadia Ervin új
kötete 135 kisebb-nagyobb elmélkedést tartalmaz politikáról, történelemről,
társadalomtudományról, irodalomról, zenéről, filmekről és ? egyáltalán nem
utolsósorban ? mindennapi életünkről. Az 1688-as angol dicsőséges forradalomtól
hétköznapi unalmainkig terjed a skála. A kis írásokat összefűzi a nagy és kicsi
jelenségek iránti egyforma érdeklődés. Csizmadia Ervin (1958) a Társadalomkutató
Központ Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Méltányosság
Politikaelemző Központ igazgatója és a Miskolci Egyetem Alkalmazott
Társadalomtudományok Intézetének docense. A szerzőnek eddig tizenkét kötete
jelent meg. Fontosabb könyvei: A magyar demokratikus ellenzék I?II?III. (1995);
A Medgyessy-talány; ?Elképzeltek maguknak egy miniszterelnököt? (2004);
Politikai változáselmélet (2007); Miért ?alaptalan? a magyar demokrácia (2014);
A magyar politikai fejlődés logikája. Összehasonlítható-e a jelen a múlttal, és
ha igen, hogyan? (2017). A kötethez Dalos György író írt méltató utószót.