Hercule Poirot és Catchpool felügyelő pár nappal karácsony előtt már jól
megérdemelt pihenőjükre gondolnak, amikor váratlanul betoppan Cynthia, Catchpool
édesanyja, és arra kérleli Poirot-t, hogy azonnal jöjjön vele Norfolkba, egy
tengerparti kastélyba, ahol barátnője, Vivienne egy roppant furcsa és
értelmetlennek tűnő gyilkosság megoldásában kéri a segítségét. A helyi kórházban
fényes nappal, a legnagyobb jövés-menés közben a szobájában megöltek egy idős,
kedves férfit. Ezt tetézi, hogy Vivienne férje, a szintén rokonszenves, súlyos
beteg Arnold januárban a meggyilkolt postamester melletti szobát készül
elfoglalni Vivienne legnagyobb aggodalmára. Arnold ugyanis a fejébe vette, hogy
bent fekvő betegként, Poirot-t példaképének tekintve maga oldja meg a bűnügyet.
Poirot-nak nem marad más választása, így vonakodva bár, de útnak indul
Catchpoollal Munby-on-Sea-be. Eddig leírtam minden esetet, amelyet Poirot
megoldott az én (végtelenül gyengécske, de mindig odaadó) segítségemmel. De a
norfolki gyilkosságok elmesélésébe még nem kezdtem bele. Eddig a pillanatig úgy
éreztem, korai.