Sumertől a magyarig ? Ki a magyar? Mi a magyar? Felnőttkorba érve szinte
mindannyian elkezdünk érdeklődni felmenőink iránt. Talán nem is annyira azok
érdekelnek minket, akiket személyesen ismerünk-ismertünk (szüleink,
nagyszüleink), hanem azok, akikről csak hírből, családi legendákból, felmenőink
elbeszéléseiből tudunk. Egy nemzet felnőttkora hasonlóképpen akkor kezdődik,
amikor népünk-nemzetünk eredetére leszünk kíváncsiak. Amikor belátjuk, hogy a
szájhagyományok mellett, vagy azokon kívül vannak olyan tudományos alapokra
helyezett megközelítések, amelyek biztos alapot adnak kíváncsiságunk,
érdeklődésünk kielégítésének, álmaink, legendáink valóságalapjának, illúziónk,
gyermekmeséink reális talajra állításának. A kérdés mindig az, hogy:
kitől-kiktől származunk, honnan jöttünk, hol vannak a gyökereink? És az ezekre
adott válaszok miként segítenek minket abban, hogy jobban értsük: kik vagyunk,
mit miért tettünk, teszünk történelmünk során folyamatosan? És miért vagyunk ma
itt és most olyanok, amilyennek magunkat látjuk ? és amilyennek mások látnak
minket? Ki a magyar? Mi a magyar? És mitől az, aki ? és ami? Ezekre a kérdésekre
adnak válaszokat az itt olvasható XX?XXI. századi beszélgetések a magyar
őstörténet-kutatás korszakos alakjaival: Makkay Jánossal, Komoróczy Gézával,
Ecsedy Ildikóval, Fodor Istvánnal, Éry Kingával, Mándoki Kongur Istvánnal,
Róna-Tas Andrással, Bálint Csanáddal, Bóna Istvánnal, László Gyulával,
Bethlenfalvy Gézával, Hajdú Péterrel, Kovács Lászlóval, Sipos Jánossal,
Szécsényi-Nagy Annával és Mende Balázs Gusztávval.