Népirtások a XX. században Milyen okai lehetnek annak, hogy emberek egy
csoportja dehumanizálja a más etnikumú, vallású vagy eltérő gondolkodású
embertársait? Hogyan képes valaki eljutni odáig, hogy erkölcsi gátlások nélkül,
sőt sok esetben élvezettel öljön, korra és nemre való tekintet nélkül? Ahogy
Yehuda Bauer, a neves holokausztkutató megjegyzi, a valóság az, hogy az emberek
az egyedüli emlősök, akik nagy számban ölik egymást, és ezt elsősorban
pszichológiai felépítésük teszi lehetővé. A gyilkossági hajlam a pszichológusok
szerint a történelem előtti időkben élt őseinktől örökölt vágyból ered, saját
magunk, a családunk, klánunk megvédésének egyfajta ösztöne. Tulajdonképpen
pszichológiailag képesek vagyunk bárkit megölni, akiről ? helyesen vagy adott
esetben tévesen ? azt gondoljuk, hogy elemi fenyegetést jelent számunkra. A téma
pszichológiai vetülete mellett a szerzőt a népirtáshoz vezető okok, az elkövetők
személye, a nagyhatalmak reakciói, a felelősségre vonások kérdése egyaránt
érdekelte, ahogyan remélhetően az olvasókat is. Mivel a XX. századot tartjuk a
?népirtások évszázadának?, és ehhez áll rendelkezésünkre a legtöbb forrás, a
könyv ezt az időszakot dolgozza fel a szerző személyes kutatási eredményeinek
felhasználásával.