Vad vidék Azt álmodtam, hogy kőből volt a világ. Mitikus helyzetek és mintázatok
kelnek újra életre a kötetben, bizonyítva, hogy a modernitás lényegi jegyei
értelmezhetők a segítségükkel. Akár az atlantiszi baráthoz címzett hitetlenkedés
a jóslat igazságáról, akár az újszövetségi gondolatokra történő reflexiók, mint
a korinthosziakhoz írt első levél szeretethimnuszának kijózanító
szövegváltozata, akár a Kavafisz-sort mottóul választó tűnődés a vereségről, a
versek ennek a múltnak az érvényességét jelenítik meg. Sok közülük az útról és
az úton levésről szól, nem pedig a megállapodottságról. A városban, amelynek
megénekléséhez a Múzsa segítségét hívja a költő, a politeizmus sokfélesége
honol, miközben felsejlik azt ezt tagadó erő is. Az antikvitástól örökölt témák
újra fogalmazása alkalmat teremt arra, hogy szembe nézzünk ezzel a sajátos
hagyománnyal, miközben ez néha az ironikus megnyugvásig vezethet el: Arra
ébredtem, hogy csak én vagyok kőből. Lautner Péter