Női beszély A női mentalitáskutatás és életmódelemzés aktualizált
problematikája, hogy az emancipálódott nők miért találják nehezen önálló
hangjukat, és a patriarchátus alakította rendszerbe simulva hogyan próbálnak
helytállni. A Női beszély című kötetben összefoglaló olvasható egy történeti
kutatássorozat következő állomásáról, amelynek visszatérő kérdésfeltevése, hogy
a több évezredes lemaradásban lévő nők miképpen élnek a publicitás adta
lehetőségekkel, valamint hogy megnyilvánulásaikban hasonló hatásfokot érnek-e
el, mint a gyakorlottabb férfitársak. A nyilvánosság előtt megjelenés minden
időben a dominanciát, és a hatalmi státus kialakításának lehetőségét jelentette,
nem mindegy tehát, ilyen alkalmakkor a nemek milyen arányban érvényesíthetik
nézeteiket. Mára ugyan egyre több női közbeszélő jelenik meg, de a súlyozott
témákban, véleményalkotóként nőt alig hallhat/láthat a közönség. A kötetben
idézett kortárs közszereplők és politikusok beszédeiben tapasztalt megfelelési
stratégiák alkalmazása/nem alkalmazása alátámasztotta a hipotézist, miszerint a
nemek kommunikációs aktusai hasonlóak, de a nők részéről a férfias minta
követése, valamint egyfajta akkomodáció tapasztalható. A miértre keresett
válaszhoz a monográfia történetkritikai fejezete nyújt segítséget, a hogyan
taglalására pedig az irányadó módszerek alkalmazásának (pl. tartalmi- és
kritikai diskurzuselemzés) eredményei szolgálhatnak. Korszakos összegzés tehát
mindez, számos tudományterület számára konfrontációs felület, kihívó meglátások
gyűjteménye, s az előtörténet és a kortárs utótörténet révén nemcsak a jelenkor,
hanem a belátható jövő felé megtett út egyik tudományos mérföldköve is. (A.G.A)