Borgőzös évszázadok - Az újvilági bortermelés szórakoztató t
Borgőzös évszázadok - Az újvilági bortermelés szórakoztató története Más
területeken azonban még kacifántosabb módon próbáltak egy kis bódulatot elérni.
Az ayahuasca, amelyet az Amazonas mentén fogyasztottak, és az ottani
kúszónövényből főzték, amelyet szőlőnek is csúfolnak, olyan keserű volt, hogy
szinte mindenki hányt tőle. Egyes törzsek a bódulat utáni vágyuk kielégítésre
mérges varangyos békákat használtak. Ennek szofisztikált felhasználása úgy
történt, hogy a békát lenyúzták, bőrét kiszárították, és ezt vagy elszívták,
vagy italba keverve fogyasztották. Akik azonban azonnali bódulatra vágytak,
egyszerűen megnyalták az élő békákat. llyen versenyhelyzetben nem csoda, ha a
bor minőségi ugrást jelentett az indiánok számára. Átok vagy áldás a bor az
emberiségnek? Thomas Jefferson az utóbbit vallja, szerinte ugyanis a borissza
népek soha nem olyan részegesek, mint a töményivók. Ebben igaza is van, mivel a
történelem legrészegebb korszakai mind a töményhez kötődtek: vadnyugaton a
whiskey-hez, az ausztrál gyarmatosítás a rumhoz, Anglia pedig a ginhez, melyhez
némi terpentint és kénsavat is adtak, hogy még biztosabb legyen a hatás.
Történelmünk összefonódott a borral, melynek fogyasztását időről-időre
megszakította vagy törvénytelen utakra kényszerítette az alkoholtilalom, ám az
emberek egyértelművé tették: bor nélkül talán lehet élni, de biztosan nem
érdemes. Könyvünkben a bortermelés térképére újonnan fölkerült hat ország -
Argentina, Chile, Kalifornia/USA, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland -
borkultúráját mutatjuk be rengeteg szórakoztató és humoros történeten, illetve a
meghatározó személyek életén keresztül. Ezek a sztorik nekünk, magyaroknak is
tanulságosak, ha kiváló borainkkal ismét részesei akarunk lenni a borpiac
kínálta hatalmas üzletnek. A szerző házaspár útja a könyv megírásáig egyenesnek
semmiképpen sem nevezhető. Az még csak érthető, hogy a történész végzettségű
Kovács Tibor egy bortörténetről szóló írásba kezd, de a közgazdász-pénzügyes
Kupa Enikő a felületes szemlélő számára ettől meglehetősen távol áll - de csak
első ránézésre. Közös szenvedélyük ugyanis az utazás, a borvidékek, borászatok
és éttermek látogatása, amit már több mint két évtizede aktívan gyakorolnak,
emellett borvacsorákat borkóstolókat is szerveznek. Kupa Enikő közgazdász
végzettsége mellett online marketing szakemberré képezte magát, és a Covid alatt
a www.borkereskedes.hu webshopot kezdte el üzemeltetni férjével. Az utazás
ellehetetlenülése miatt az oldalra virtuális bortúrákat írtak. Ezekből a
blogokból nőtt ki ez a könyv. A szerzőpáros szereti magát Kupa-Kovácsnak
nevezni, amely nevet ők adták gyerekeiknek, majd szép lassan visszakapták tőlük.
területeken azonban még kacifántosabb módon próbáltak egy kis bódulatot elérni.
Az ayahuasca, amelyet az Amazonas mentén fogyasztottak, és az ottani
kúszónövényből főzték, amelyet szőlőnek is csúfolnak, olyan keserű volt, hogy
szinte mindenki hányt tőle. Egyes törzsek a bódulat utáni vágyuk kielégítésre
mérges varangyos békákat használtak. Ennek szofisztikált felhasználása úgy
történt, hogy a békát lenyúzták, bőrét kiszárították, és ezt vagy elszívták,
vagy italba keverve fogyasztották. Akik azonban azonnali bódulatra vágytak,
egyszerűen megnyalták az élő békákat. llyen versenyhelyzetben nem csoda, ha a
bor minőségi ugrást jelentett az indiánok számára. Átok vagy áldás a bor az
emberiségnek? Thomas Jefferson az utóbbit vallja, szerinte ugyanis a borissza
népek soha nem olyan részegesek, mint a töményivók. Ebben igaza is van, mivel a
történelem legrészegebb korszakai mind a töményhez kötődtek: vadnyugaton a
whiskey-hez, az ausztrál gyarmatosítás a rumhoz, Anglia pedig a ginhez, melyhez
némi terpentint és kénsavat is adtak, hogy még biztosabb legyen a hatás.
Történelmünk összefonódott a borral, melynek fogyasztását időről-időre
megszakította vagy törvénytelen utakra kényszerítette az alkoholtilalom, ám az
emberek egyértelművé tették: bor nélkül talán lehet élni, de biztosan nem
érdemes. Könyvünkben a bortermelés térképére újonnan fölkerült hat ország -
Argentina, Chile, Kalifornia/USA, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland -
borkultúráját mutatjuk be rengeteg szórakoztató és humoros történeten, illetve a
meghatározó személyek életén keresztül. Ezek a sztorik nekünk, magyaroknak is
tanulságosak, ha kiváló borainkkal ismét részesei akarunk lenni a borpiac
kínálta hatalmas üzletnek. A szerző házaspár útja a könyv megírásáig egyenesnek
semmiképpen sem nevezhető. Az még csak érthető, hogy a történész végzettségű
Kovács Tibor egy bortörténetről szóló írásba kezd, de a közgazdász-pénzügyes
Kupa Enikő a felületes szemlélő számára ettől meglehetősen távol áll - de csak
első ránézésre. Közös szenvedélyük ugyanis az utazás, a borvidékek, borászatok
és éttermek látogatása, amit már több mint két évtizede aktívan gyakorolnak,
emellett borvacsorákat borkóstolókat is szerveznek. Kupa Enikő közgazdász
végzettsége mellett online marketing szakemberré képezte magát, és a Covid alatt
a www.borkereskedes.hu webshopot kezdte el üzemeltetni férjével. Az utazás
ellehetetlenülése miatt az oldalra virtuális bortúrákat írtak. Ezekből a
blogokból nőtt ki ez a könyv. A szerzőpáros szereti magát Kupa-Kovácsnak
nevezni, amely nevet ők adták gyerekeiknek, majd szép lassan visszakapták tőlük.
Adatlap
Ár: | 3.590 Ft |
Könyvkereső: | Szakács |
Feladás dátuma: | 2024.11.21 |
Eddig megtekintették 12 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "Borgőzös évszázadok - Az újvilági bortermelés szórakoztató t" című hirdetést látja. (fent)