Hasas hófelhőkkel terhes ólomszürke ég borul a vidéki kisvárosra. Tóth János
tanító családjában disznóvágás lesz, s míg a toros vacsorára készülnek, váratlan
események zúzzák szét a hétköznapok nyugalmát, évtizedek óta felszín alatt
lappangó ellentéteket robbantva ki. Két nap leforgása alatt két család élete
fordul föl fenekestül. Két családé, amelyek mindenben különböznek egymástól, s
amelyek sorsát mégis eltéphetetlenül egybefonja a huszadik század történelme. A
szegénysorból származó Tóth Jánost özvegy édesanyja hihetetlen áldozatok árán
taníttatta. Tóth mégis elhagyja őt és két testvérét, mert belebolondul a valaha
jómódú földbirtokos Kémeryék ifjabbik lányába, Paulába. Őt nővérével és öccsével
a fukar, szigorú nagymama neveli, akitől a gyerekek több verést kapnak, mint
szeretetet vagy ételt. Nem csoda hát, hogy miután a gőgös Paula hozzákényszerül
öccse házitanítójához, Tóth Jánoshoz, a férfinak szüntelen megvetés és
megaláztatás jut osztályrészül. Vajon meddig tartható fenn egy kapcsolat, amely
az egyik félnek mindent, a másiknak semmit sem jelent? A Disznótor az eltemetett
titkok regénye: egyszerre sötét tónusú bűnügyi történet és megrázó, görög
sorstragédia. Régi, fájdalmas emlékeket ébresztett bennem a Disznótor
elolvasása. Hiszen a vallásos, puritán Hajdúság, ahol a regény játszódik, egyben
saját gyerekkorom színhelye is, annak minden szépségével és drámájával. Ahogy
Szabó Magda is fogalmaz, a könyv ?üzenet (?) abból a hajdani világból emebbe?. A
nagyszüleim múltba vesző világából, amelyben nem volt virtualitás, az emberek
?igazi? életet éltek, cselekedeteiknek súlyuk és következményük volt, a
becsületnek pedig nem volt alternatívája. ? SÁNDOR ANIKÓ