Vonatút Vonaton utazunk hazafelé, amikor hogy, hogy nem, kiderül, erdélyiek
vagyunk. Útitársunk kacér tekintetű nőszemély, bamba arcú párjával ?
középkorúak, magyarok. A nő kimeredt szemekkel néz, nem látott még erdélyit,
mintha. Majd egyszer csak: ? Na és... medvét látott-e már, fiatalember?
Réjaeresztem a szemem, félig béhumva. ? Csak vajh ezeret! ? mondom aztán
nyugodtan. Megbőrözik a teste, izmokat vél látni rajtam, szemüvegem ignorálja.
Egész éjjel bámul. Nyitva tartom a szemem végig, hadd higgye, hogy a székelyek
nyitott szemmel is tudnak aludni.