Elveszett lelkek otthona ?Egészen üresnek érzi a testét, mintha minden belső
szervét kiemelték és bedobták volna abba a zománcos mosdókagylóba. Hullámokban
tör rá a gyász, a megkönnyebbülés, a szégyen, a bűntudat. Megtarthatta volna a
gyereket. Ő a hibás. Egyszerűen kilökte a világba a kislányát, egy szál egyedül.
Egyedül hányódik majd a nagyvilágban. Mindkettőjükre ez a sors vár. Aztán lassan
elszundít, elringatja az ablakon doboló eső ritmusa. Ott, álom és ébrenlét
között újra felbukkan tudatában a név. Belesuttogja az éjszakába: Elodie. Meg
foglak keresni, gondolja, és hagyja, hogy az álom lehúzza a mélybe. Az ígéret
legalább annyira önmagának szól, mint a csecsemő kislányának. Visszaszerezlek,
és minden rendbe jön. Jóváteheti-e a szeretet a jóvátehetetlent? Az 1950-es
években járunk a kanadai Québecben, ahol az angol és francia közösségek
együttélése csak látszólag harmonikus, a mélyben súlyos feszültségek húzódnak. A
tizenöt éves Maggie Hughes angol apja sem szíveli a franciákat, s mindenáron meg
akarja akadályozni, hogy Maggie a szomszédos farmon élő francia fiúhoz menjen
feleségül. Így amikor Maggie teherbe esik, a szülei ráveszik, hogy mondjon le a
kislányról, s az újszülött Elodie árvaházba kerül. A kislány amúgy sem könnyű
sorsa újabb tragikus fordulatot vesz, amikor a nagyobb állami támogatás miatt a
gyermekotthont, ahol él, elmegyógyintézetté, a több ezer állami gondozott
gyermeket pedig értelmi fogyatékossá nyilvánítják. Van-e szabadulás ebből a
kilátástalan helyzetből? Túl lehet-e élni egy léleknyomorító intézmény
megaláztatásait, és létezhet-e feloldozás és megnyugvás egy anya számára, aki
ilyen helyzetbe taszította gyermekét? Joanna Goodman valós eseményeken alapuló
regénye szívbe markoló és felemelő történet az anya?lánya kötelék
megbonthatatlanságáról, s megrázó pillanatfelvétel Kanada történelmének egyik
sötét időszakáról. Joanna Goodman kanadai írónő ötödik regénye, az Elveszett
lelkek otthona 2018- ban jelent meg, és óriási kritikai visszhangot váltott ki.
A 20. század közepén a québéci hatóságok a katolikus egyház közreműködésével
körülbelül húszezer árva gyereket nyilvánítottak értelmi fogyatékossá a nagyobb
állami támogatás reményében. A tartomány akkori vezetője után magukat
Duplessis-árváknak nevező károsultaknak az ügy kirobbanását követően a kanadai
kormány jóvátételt fizetett.