Sem Isten, sem állat Széplaky Gerda kötetének témája az áldozati hierarchia,
mely a görög-keresztény kultúra alapja. E kultúra szerint az ember a létezők
közötti hierarchia csúcsán foglal helyet, ami mindenekelőtt abból az
üdvtörténeti narratívából nyeri létjogosultságát, amely kinyilatkoztatja, hogy
az ember nem puszta élőlény, aki a tünékeny átmenettel együtt állat módjára
elpusztul, hanem Isten gyermeke, s a benne lévő lélekrész számára
örökkévalóságot garantál és kitüntetetté teszi őt. De megalapozzák az ember
felsőbbrendűségének tézisét a neki tulajdonított szellemi képességek is,
elsősorban a gondolkodás és a beszéd képessége, melyek őt az állatvilágból
kiemelik. A kereszténység és a humanizmus teóriái többek között arra szolgálnak,
hogy az ember általuk kiszabadítsa magát az animalitás dimenziójából: ahhoz,
hogy önmagát kitüntetett létezőként megalapozhassa, maga alá kell gyűrnie az
állat- és a növényvilágot, amelyeket éppen ezért - saját identitása
megteremtésének oltárán - feláldozhatónak tekint. Ez az áldozat nem kriminális
módon megy végbe - bár az állati/növényi tetem gyomorba juttatásának gyakorlata
révén úgy is -, hanem szimbolikusan: megteremti a létezők közötti
elválasztottságot és hierarchiát, s a nyugati civilizációt meghatározó etika
alapjává az embert középpontba állító, antropomorf értékrendet teszi. A könyvben
szereplő hét esszében a szerző az áldozati kultúra vallási, teológiai,
filozófiai, művészeti gyökereire kérdez rá, azzal a szándékkal, hogy
dekonstruálja azokat, és felnyissa egy új - éppenséggel az apokaliptikus vég
felől érkező - kezdet lehetőségét. Ez az új kezdet egy olyan etika képében
jelentkezik, amely az embert kimozdítja felsőbbrendűségének tudatából és hatalmi
szerepéből, de nem fosztja meg őt az általa uralt világtól, hanem ellenkezőleg,
az uralmi pozíciót elvéve tőle, visszahelyezi bele. Széplaky Gerda (1973)
filozófus, esztéta, egyetemi oktató. Dolgozott filozófiai, művészeti
folyóiratok, valamint tanulmánykötetek szer?kesztőjeként, kutatócsoportok
tagjaként. Kurátorként kiállításokat rendezett Rómá?ban, Velencében,
Kolozsváron, Budapesten. Publikációi rangos szakmai folyóiratokban jelennek meg.
Legfontosabb könyvei: Az ember teste. Filozófiai írások (2011) Diverzív
építészet. Ekler Dezső építészete esztétikai perspektívában (2016) Kant hátán a
szőr. Esztétikai írá?sok (2017) Wounding the Color Black. On Zsolt Berszán's art
(2018) Sötét és néma. Filozófiai esszék - irodalomról, filmről, képzőművészetről
(2019)