Clay hídja Kezdetben csak egy gyilkos, egy öszvér és egy fiú volt. Aztán egy
kígyótetem, egy döglött kutya és egy régi írógép. És jött az anya és az öt
testvér, majd a lány, aki zsokénak készül, meg a lóversenyek. Később a halál, a
gyász, a futás és a fájdalom, a híd és a megtisztulás. De ez még nem a vég. A
Dunbar fivérek a saját törvényeik szerint élnek a világban. Az anyjuk meghalt,
és az apjuk is magukra hagyta őket. Szeretnek és gyűlölnek, gyászolnak és élnek,
küzdenek a felnőttvilág kihívásaival az elhagyatott lóversenypálya tövében. Egy
nap azonban az apjuk váratlanul hazatér, és segítséget kér tőlük egy híd
megépítésében. Az öt testvér közül egyedül Clay vállalja a feladatot, és ezzel
örökre megváltoztatja az életüket. Clay hidat épít a múltjából, a családjából,
fájdalomból és szeretetből, a csodákból és a csalódásokból, az életéből,
mindabból, ami egy élet kötőanyagát képezi. És közben feltárul a család múltja:
a Homérosz iránt rajongó nagyapa emléke, a Kelet-Európából menekült anya és a
festőművésznek készülő, megtört apa találkozása egy eltévedt zongoránál,
valamint a fiúk ígéretekkel teli gyermekkora. De vajon elég kitartó-e Clay?
Lesz-e elég ereje befejezni? Markus Zusak új regénye az áradó történetek és az
elfeledett titkok nagyszerű szövedéke. Gyönyörűen megírt könyv a veszteségről, a
családi szeretetről és a felemelő megbocsátásról.