Szenvedély a rang fogságában - Sisi baráti-családi körben Káli-Rozmis Barbarát
gyerekkora óta érdekli az arisztokrácia világa, különösen Erzsébet királyné és
családja élete, amelyet több, mint másfél évtizede kutat. 2015 tavaszától
publikál írásokat vele kapcsolatban, 2018-tól magyar és angol nyelvű nyilvános
és zártkörű előadásokat tart a királyi családról. YouTube csatornáján érdekes és
hiteles történeteket oszt meg a közönséggel. 2021-ben jelent meg első könyve
Erzsébet királyné és a magyarok címmel, amely az olvasói szavazatok alapján
elnyerte Az Év Könyve 2022 díjat a történelmi tényirodalom kategóriában. Ez a
két kötet különösen nagy jelentőséggel bír a mai furcsa korban, amikor divattá
vált a valós tények elferdítése és a kultuszrombolás - így ajánlja az olvasóknak
Káli-Rozmis Barbara könyveit a Habsburg család magyar ágához kötődő gróf
Seremetyeff-Papp János restaurátorművész. Fontos ez a gondolat, mert a szerző
második könyvétől sem azt kell várnunk, hogy a közelmúltban bemutatott két
Sisi-filmhez hasonlóan meghökkentően új színben, afféle korát megelőző
feministának ábrázolja Erzsébet királynét. Káli-Rozmis Barbara nem hökkent meg,
hanem igyekszik a lehető leghitelesebben bemutatni könyvének hősét - de közben
mégis azt érezzük, hogy a valóság (már amennyire rekonstruálható) gyakran
lebilincselőbb és izgalmasabb a filmeknél. Sisi, ahogy ebből a könyvből
megismerjük, alapvetően magányos és elkeseredett ember, aki nehezen vagy
egyáltalán nem tud és nem is akar megfelelni az arisztokrata körök elvárásainak.
Mértéktartónak kellene lennie, de ő nem ismer mértéket, ahogy egyik udvarhölgye
írta, ellenszenvében és rokonszenvében, hitében, bizalmában és gyanakvásában és
környezete iránt érzett félénkségében sem. Leginkább ezekről a kiélt vagy mélyen
elrejtett - ám Sisi verseiből és leveleiből mégis előtűnő - szenvedélyekről szól
ez a könyv. Egy különleges, érzékeny, tehetséges, gyönyörű, hiú, szorongó nő
életéről; meg azok különféle szenvedélyeiről is, akik családi és baráti körében
közel álltak hozzá. S bár a könyv épp csak érintőlegesen szól a kor politikai
folyamatairól, megjelennek benne a boldog békeidőknek aztán oly tragikusan véget
vető erőszak előjelei is. Ez foglalja keretbe a történetet. Káli-Rozmis Barbara
azt is megmutatja, hogy a régi rend - melynek merev szabályai Sisit olyannyira
meggyötörték - nem volt fenntartható, hiszen az élet alapja a változás...
Erzsébet maga is bevallotta, hogy nem kapott a pozíciójához megfelelő nevelést:
Engem... bizonyosan nem császárnénak neveltek, tudom, hogy neveltetésem sok
kívánnivalót hagy maga után - Isten a tudója, hogy mégsem tettem soha semmi
rosszat, pedig lett volna alkalmam. Szerettek volna elválasztani a császártól.
Az intrikus bécsi udvarban valóban nagyon sokan akarták megtörni az uralkodóra
gyakorolt befolyását. Ez azonban nem sikerült. A császár az utolsó lélegzetéig
szerette hitvesét, és minden különbözőségük ellenére meg volt győződve róla,
hogy senki más nem illik hozzá annyira, mint Sisi.