Szélen balzsam 2.0 A darabokra tört nyelv magát a lírai alanyt aprítja,
könyörtelenül és játékosan, fölényesen és szentimentálisan, miszlikbe - s ami
előttünk a könyv egészében feltűnik, az nem más, mint ennek a megállíthatatlan
tördelésnek végtelen és abbahagyhatatlan folyamata. Mesterházy iróniája igen vad
pólusokat kísért meg vagy kerülget: lírai akarásában egyszerre játszik
meghatározó szerepet a minden és a semmi. [...] Egészen bravúrosan viszi végig e
szándékosan túlfeszített játékot változatos verseinek során. Nosztalgikusan
komolyan vévén a szentimentális-romantikus alanyiság líráját, éppen az azt
felülíró gesztussal tud jelentős újítással élni: nem kitörli e líraiságot, hanem
más helyre és más pozícióba tolja át. (Margócsy István: A pátosz és a
posztmodern, könyvkritika - Élet és Irodalom) meddig lehet járni erre át meddig
tartanak ki azok az éjszakák a szívben milyen kis titok bír lenni minden seb én
csak öltem az ábécét (meddig lehet járni erre át / Glúmi) Pilinszky is ő,
mollban (Tandori Dezső Mesterházy Balázsról)