1912 telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd
unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre 1914 januárjában már a
kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában került sor. Az
egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a
menyasszonyra: Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és
elegáns fiatal nő... Ezt a vonzó ifjú hölgyet Karen Dinesennek hívták. Apai ágon
ősnemes, anyai ágon gazdag nagypolgári famíliából származott; festőnek készült,
s jobbára sikertelen írói próbálkozásokat is tudhatott maga mögött, amikor
leendő férjével úgy döntött, hogy a későbbi Kenya gyarmaton kezdenek új életet.
Édesanyja rokonsága, a vagyonos Westenholz család segítségével hatalmas birtokot
vásároltak Nairobi közelében, a Ngong-hegyek alatt, ahol kávétermesztéssel
akartak foglalkozni. Rossz helyet választottak, a farm túlságosan magasan feküdt
ehhez, ráadásul Blixen báró semmi hajlandóságot sem mutatott a gazdálkodásra:
szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és tehetséges white hunter-nek,
vagyis szafarivezetőnek bizonyult - így ismerkedett meg a mi nagyszerű
vadászírónkkal, Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel is. Karen Dinesen,
illetve most már Karen Blixen élete nagy és örök szerelmével ismerkedett
eközben: Afrikával - az afrikai tájjal, a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj
emberekkel és kultúrájukkal. Afrikában, Afrika hatására lett belőle igazi és
lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi dán irodalom nagyasszonya.
Tizenhét évig élt a kontinensen, nagyobbrészt férjétől külön, majd elváltan,
meglehetősen viharos szerelmi viszonyban a tragikus véget ért Danys
Finch-Hattonnal. Örökölt dán birtokára, Rungstedlundba visszatérve 1937-ben
előbb angolul, majd dánul megírta lírai memoárját, amelyet később
romantikus-pszichológiai elbeszéléskötetek, regények követtek. Hosszú és súlyos
betegségekkel terhes életének (1962-ben halt meg) fő műve kétségtelenül a Volt
egy farmom Afrikában. (Részint ennek az egyedülálló könyvnek az alapján készült
Sydney Pollack hét Oscar-díjjal kitüntetett filmje, a főszerepekben a páratlan
tehetségű Meryl Streeppel, valamint Robert Redforddal.) Karen Blixen,
leggyakoribb írói álnevén Isak Dinesen, olyan hódolattal és alázattal fordult
Afrika felé, olyan kivételes érzékenységgel figyelte és festette le tájait,
lakóit, amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész. És ami
életrajzából és levelezéséből tudható: szenvedélyesen gyűlölte és megvetette a
brit gyarmati közigazgatás korlátolt felsőbbrendűségét.