Mit esztek ti otthon, mannát? Rubin Eszter tíz éve megjelent első regénye, a
gasztrokulturális örökség irodalmi értelmezésével gazdagon átszőtt Barhesz
megjelenése óta várták az olvasók ezt a nagyformátumú könyvet, amelyben úgy
fonódik össze a szépirodalom és a gasztrozófia, akár a zsidó ünnepi kalács
fonatai. Mákkal bőven megszórva. A főzés soha nem csupán az ételről szól. Az
ízek emlékeket hordoznak, egy ruganyos kelt tésztába bele lehet gyúrni megannyi
örömöt és bánatot, egy tál étel gyógyíthat és békét teremthet. A receptek között
megtaláljuk a szerző védjegyévé vált barheszt, a zsidótojást, a közel-keleti
sabichot, és az otthon ízét idéző, klasszikus húslevest. Valamint olyan mágikus
fogásokat, mint a sáfrányos diókrémmel töltött padlizsántekercs, vagy az
áfonyalikőr bonbonos csokoládétorta. Igazi utazás ez, amely a családi tűzhelytől
indulva, távoli világok konyháiba vezeti az olvasót. A 75 hosszabb-rövidebb
novellát és regényrészletet, 300 magával ragadó fotó és egzakt receptek kísérik,
ily módon az ízlelés élménye találkozik a szemet gyönyörködtető,
ellenállhatatlan látvánnyal, és az étkezés bölcselete magától értetődően
kapcsolódik össze más fontos témákkal. Nagyon hamar eljön a pillanat, amikor az
olvasó hóna alá csapja a könyvet, hogy sürgősen valami harapnivaló után nézzen,
majd újra elmerülhessen a meglepő egyedi humorral fűszerezett, szatirikus,
elgondolkodtató, vagy éppen felkavaró történetekben, hogy később ismét a
konyhában találja magát a pompás recepteket követve. Az irodalmi szakácskönyv
műfaját a híres francia regényíró, Alexandre Dumas találta fel a XIX. század
második felében. A hozzávalók: fele rész irodalom (novella, tárca, esszé,
útirajz, családregény stb.), fele rész recept. Magyarországon is akadtak
(akadnak) e prózai ágazatnak kiváló szerzői: Ignotus (Emma asszony), Magyar Elek
(Ínyesmester), Lénárd Sándor, Bächer Iván, Saly Noémi vagy Váncsa István. Rubin
Eszter új könyve ennek a dumas-i hagyománynak modern, friss, személyes változata
- egyszerre izgalmas és ízletes. - Cserna-Szabó András Rubin Eszter könyve a
kulinária kincses háza. A szerző úgy ír, mintha a Misnából idézne: száz százalék
zsidó kéz gyúrja, mind az összes felmenők kollektív tudattalanja benne van a
barheszemben De nemcsak a tudattalan, hanem a tudatos is, mert a recepteket, az
ételek kémiai pontossággal jegyzett listáit egy egész nép, legyen az zsidó vagy
magyar, egy életen át gondosan őrzi. A recept, akár az élő kollektív tudat.
Rubin Eszter pazar irodalmi-történeti kulináriája nem feledteti el velünk, kik
vagyunk, honnan jöttünk. Írásmódja engem irodalmi szédületbe csal, és forró
hullámokkal simogat. A hullámok megható és néha gyötrő érzéseket ébresztenek,
abban a reményben, hogy bárcsak valami eltérítené az írót attól a veszélyes
életúttól, amelyben mi már annyian és oly sokszor odavesztünk. - Uri Asaf
,,Mesék barheszről, babkáról, marokkói zsidó halról, sáfrányos dióval töltött
grúz padlizsántekercsről, zsidótojással töltött pirogról, na meg Rejtő Jenő
általam odaképzelt orosz hússalátájáról, aki magát utazókoffernek álcázva fülel
vigyorogva az asztal sarkánál. Majd a reneszánsz idején, amikor sokadszor
kiadják, Rubin Eszter könyvének címe ez lesz: A gasztronómia dicsérete. Alcíme
pedig: Együttlét és gasztroerotikus utazás. (ezt a javaslatot máris megfogadtuk)
Ahogy a barhesz tésztáját gyúrják, dagasztják, simogatják, ugyanúgy főnek,
párolódnak és alakulnak ebben a könyvben érzékenyen és érzékien a mondatok, a
történetek. A prózai, de otthonos Hollán utcában járunk, meg Tel Aviv illatos
piacán, és persze a bageltől és a mindig friss rugelachtól teli New York-i
Deli-kben. Ínyencségekkel teli írás, de főként kincsestár, és szavak
színes-egzotikus sziporkája, újfajta Ezeregyéjszaka meséje a világ gazdagságáról
és az otthonról, ami ott van, ahová elvetődünk, feltéve, hogy magunkkal visszük
a receptjeinket. - Petőcz György ,,Ezzel a könyvvel a receptek mellett
bepillanthatunk egy zsidó család életébe és múltjába, melyen keresztül azt
érezhetjük, az étel nem csak testünket, lelkünket is jóllakatja. Családi
receptek családi történetekkel fűszerezve. - Rosenstein Tímea