Gerlóczy Gedeon - A képmentő építész A modern architektúra születése a 20.
század hajnalára datálható, így Gerlóczy Gedeon (1895-1975) szerencsés módon e
szemléletváltás idején válhatott építésszé. A húszas évek második felétől - az
egyre gyengülő historizmus mellett, feltételezhetően a Bauhaus hatására -
hazánkban is megjelent a konstruktivista- funkcionalista irányzat, majd a modern
és posztmodern építészet. Gerlóczy a két világháború közötti formavilág egyik
meghatározó alakjaként, a modern kórháztervezés szakértőjeként jelentős
életművet hagyott hátra, emellett a Magyar Képzőművészeti Fő- iskola
építészettörténet- és városesztétika-tanáraként is tevékenykedett. Frissen
végzett építészként, huszonnégy éves korában, különös ihletettségtől vezérelten
megmentette Csontváry Kosztka Tivadar pusztulásra ítélt festői hagyatékát, majd,
több mint ötvenöt éven keresztül fáradhatatlanul küzdött a képek
fennmaradásáért, elismertetéséért és méltó helyre kerüléséért. Az alkotó
géniusza magányosság. Sérül, illan, betemetik a hétköznapok, elszaggatják a
történelem viharai. Sosem tudhatjuk meg, a magyar képzőművészet históriájának
hány fejezete maradt örö-kre megíratlan. Hogy Csontváry Magányos cédrusának
hullámzó ágai nem enyésztek el hasadozott, szélfútta kocsi- ponyvaként a
budapesti forgatagban, az Gerlóczy Gedeon, a képmentő építész
elkötelezettségének köszönhető.