A mű az Erdély aranykorának záróakkordja, bár tervezett még egy negyedik
kötetet is, a Hadak ura címmel, ám ennek megírásától a kiadó érdektelensége
eltérítette. Ez is Bethlen Gábor regénye, fejedelemségének hatodik esztendejéről
szól, a férfiszenvedélyről, az emberi hűségről és a harci készülődésről. Móricz
Zsigmond így tűnődik egyik vallomásában hőséről: ?nemzeti hőst kerestem, akiről
regényt lehet írni, valakit, aki evvel a néppel nagyot tudott alkotni? Így
állapodtam meg Bethlen Gábornál, akiben rögtön sok rokonszenves vonást leltem:
árva gyerek, maga csinálta ember, s ízig-vérig magyar minden célkitűzésben. Ma
már nem látom politikáját a második korszakban annyira magyarnak: őbenne is
hatalmi vágy van, s a háborúra is azért indult ki, hogy cseh király lehessen? Az
asszonykérdés pedig a Janka probléma. Íme, kilenc éve meghalt, és nincs több
asszonyesetem. Soha más nő nem érdekelte ťelszánt poéta ceruzámatŤ, csak a vele
való élethalálharc. Ő levonta a konzekvenciákat; én tovább vívódom vele. Ő tett
íróvá, s ő tart ma is.? ? Nagy íróvá tette. Erdély s a XVII. század magyar és
közép-európai történelmét tőle tanuljuk tisztelni is, átélni is.