Régen minden lánynak jutott férj, siránkozott a kiházasítandó lányok anyja egy
1893-as regényben, mire legidősebb leánygyermeke azzal vágott vissza, hogy ?az
nagyon régen lehetett?. Amióta világ a világ, mindig pontosan ugyanannyi lánynak
jutott férj, ahány férfinak feleség, de a 19. és 20. század fordulóján a nők már
egyre kevésbé mertek kizárólag erre az egyetlen lehetőségre, a házasságra
hagyatkozni az egzisztenciájukat illetően. A kötet a lánynevelés, a tanulás és a
szereplehetőségek szempontjából veszi szemügyre a kiegyezés (1867) és az első
világháború (1914) közötti korszak nőtörténetét: a nők tanulási esélyeit,
feleségszerepre való felkészítését, társasági helytállását, munkaköreit. Milyen
tevékenységek töltötték ki a nők napjait akkor, ha cselédek, munkásnők,
középosztálybeli feleségek vagy éppen arisztokrata hölgyek voltak? Mi várt az
árva lányokra és hová kerültek a törvénytelen gyerekek? Kikre ügyelt a
?gyermekkertésznő? és milyen neveltetést adtak a zárdaiskolák? Mit jelképezett a
tanítónői diploma, mihez fogtak a szegény, de tisztességüket őrző lányok, és
mihez azok, akik készen álltak normát szegni? Milyen kötelezettségekkel járt az
anyaság a főúri asszony és milyen a munkásnő számára? Milyen lehetőségei adódtak
egy nőnek, ha nagy nehezen elvált vagy hirtelen megözvegyült? ?A Budapest
józsefvárosi kisdedóvó egylet január 11-én tartott választmányának tárgya volt a
Mária utczai kisdedóvónői állomás betöltése helyettesítés által miután az
intézet eddigi vezetőnője, Kokkes Emma megőrült. Miután a nőknek kisdedóvó
intézetekben való alkalmaztatása óta lefolyt rövid idő alatt már ez a 6. vagy 7.
eset, hogy az óvónő megtébolyodott, az esetet valamelyik hírneves orvossal
közölni fogjuk annak megállapítása végett, hogy mennyiben lehet a pálya az oka a
megőrülésnek?? (Kisdednevelés, 1880) Szécsi Noémi József Attila- és EU Irodalmi
díjas író, pályáját a Finnugor vámpír (2002) című regénnyel kezdte. Legutóbbi
regénye az Egyformák vagytok (2017), novelláskötete pedig a Rohadt állatok
(2023). A szépirodalom mellett művelődéstörténeti könyvek szerzője, mint A
budapesti úrinő magánélete (1867?1914) (Géra Eleonórával) és a Park Kiadónál
megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve (2019), amely a 19. és 20. század
fordulóján élt nők testhez való viszonyát térképezi fel.