India szelleme tízéves koromban érintett meg. Azóta vágytam arra, hogy
odajussak. Úgy éreztem, dolgom van Indiában. És mint minden igazán fontos dolog
az ember életében, ez is megvalósult. Talán ez India legfontosabb tanítása az én
számomra: Ne sirasd, ami nem jött el hozzád, vagy amihez te nem érkeztél el
idejében! Ebből tudhatod, hogy nem volt megírva sorsdöntő találkozásotok az Élet
Könyvéban - vagy a karmádban, ahogy tetszik. Nem akarom, hogy megtérj a
hinduizmushoz, Buddhához, a dzsain Mahavirához, sem a jógát mai formájába öntő
Patandzsalihoz. Én csak mesélni akarok Indiáról, minden objaktivitást
elhessegetve, és szélsőséges szubjektivitással arról, ami ott közel jött hozzám.
Vagy talán nem is Indiáról szól a mese, hanem magamról, arról, mivé nőtte ki
magát az, ami éppen hatvan évvel ezelőtt, Selva Raja Yesudian mester pesti
jógaiskolájában kicsírázott bennem.