Pszichedelikus szerek - kábítószer, gyógyszer vagy fegyver Szerző: Norman Ohler
Libri Könyvkiadó, 2024 A tesztek is megerősítették a gyógyszerészek
optimizmusát. Egy depressziós, folyamatosan ingerült és könnyen dühbe guruló
cselédlányt, akit világvége-gondolatok és üldözési tévképzetek gyötörtek, 3
LSD-kezelés után haza lehetett engedni. Egy későparanoid állapottal
diagnosztizált kocsmárost úgyszintén. Összesen hat páciens kapott gyógyszert
különféle mennyiségekben, a mikrodózisú 10 és az erős 130 mikrogramm között.
Arthur Stoll elvárásai a radikális pszichoterápiás szerről fiának munkája nyomán
még magasabbak lettek. Megerősödött az a hite, hogy olyan hatalmas változásokat
hozó szert tart a kezében, amilyen csak ritkán adatik meg. Rengeteg kérdés
fogalmazódott meg bennem, amelyek [...] a súlyos endogén lelki betegségek nagy
pszichiátriai terébe tartoztak. Immár az öregkori agyi teljesítménycsökkenésre
gyakorolt hatásait is vizsgálni kellett. Arthur Stoll üzleti ösztöne azt súgta,
hogy a Sandoz az emberiség történetének egyik legtöbbet ígérő
gyógyszerfejlesztése előtt áll. Úgy látszott, hogy az anyarozsból készült
termékkel sok lelki betegséget, pszichózist, neurózist, depressziót
gyógyíthatóvá tesznek. Ám a cég vezetője ekkor elkövetett egy sorsdöntő hibát. A
tudatmódosító szerek évezredek óta jelen vannak az emberiség történetében. De
csak pár évtizede vannak betiltva. 1943-ban, egy szép áprilisi napon a Sandoz
gyógyszergyártó cég laboratóriumának munkatársa a szabályok ellenére
önkísérletet hajt végre magán, és kipróbálja a később LSD-ként elhíresült
vegyületet, az ötvenes években pedig a mexikói varázsgombákban egy hasonló
hatású anyagra bukkan. Kutatásai közben nem is sejti, milyen mértékben
változtatja meg a 20. század történelmét. Habár az LSD-ből és a pszilocibinből
nem lett gyógyszer, pszichedelikus hatásuk miatt jelentős érdeklődés
jelentkezett irántuk. Magánembereken kívül kutatók, orvosok, sőt a CIA vezetői
is láttak bennük fantáziát: kábítószerként, gyógyszerként és fegyverként is
felhasználták ezeket a pszichedelikus drogokat. Miért nem készítettek belőlük
soha gyógyszert? Vajon tényleg képesek lennének gyógyítani a depressziót vagy az
Alzheimer-kórt? Hogyan és miért tiltották be a használatukat? Mire akarta
felhasználni a CIA ezeket a szereket, és milyen titkos kísérleteket folytattak
velük - a kísérleti alanyok tudta nélkül? Hasonló kérdésekre keresi a választ
könyvében Norman Ohler, aki európai és egyesült államokbeli levéltárakban
végzett alapos, ugyanakkor izgalmas kutatómunka és szakértőkkel folytatott
beszélgetések eredményeit tárja az olvasók elé, és egy olyan tripre hívja őket,
amelyet soha nem fognak elfelejteni. A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés
éve: 2024 Terjedelem: 241 oldal