SZINPOSZISChanakya Pandit világhírű műve az Artha-sásztra, a legkorábbi
politikatudományi értekezés. Mivel Csandragupta Kr.e. 321-ben került trónra, így
az Artha-sásztrában összefoglalt gondolatok nagy valószínűséggel a
harmadik-második század fordulóján keletkeztek. Manu Törvénykönyve és a
Vátszjájana alkotta Káma-szútra mellett az Artha-sásztrát is megemlíti a
Panycsatantra bevezetése. Chanakya géniusza oly kimagasló, hogy számtalan
további művet is neki tulajdonítottak, az asztronómiától a matematikáig.Mivel
tanácsadói hivatalához a politika és a diplomácia elválaszthatatlanul
hozzátartozott, Chanakya beszédes melléknevet is kapott. Nevezetesen
Kautiljaként is ismerik, melynek jelentése fondorlatos, csavaros. Talán itt
lelhető fel a hasonlóság Machiavellivel, aki A fejedelem című munkájában a kor
politikai és diplomáciai gyakorlatát ismertette. Machiavelli hírhedt alapelve a
politikai eszközök iránti közömbösség, ami akár a diplomáciai rászedést,
fondorlatot és ármányt is megengedhetőnek tartotta. Hasonló vonások Chanakya
művében is felfedezhetők, bár kettejük helyzetére jól rávilágít Nehru az ?India
fölfedezése? lapjain: ?Chanakyát tartják az indiai Machiavellinek, és ez az
összehasonlítás bizonyos fokig helytálló. De minden vonatkozásban nagyobb
személyiség volt, szellemileg, és a cselekvés terén egyaránt. Ő nem pusztán a
király követője, nem csupán a mindenható császár alázatos tanácsadója. Merész
cselszövő volt, büszke és bosszúálló, soha nem feledkezett meg apróságokról sem,
soha nem feledte a célját, minden eszközt felhasznált az ellenség
félrevezetésére és legyőzésére, kezében tartotta a birodalom gyeplőjét, és
inkább kedves tanítványának, semmint urának tekintette a
császárt.? TARTALOMJEGYZÉK Előszó:  Chanakya, az indus Machiavelli   Első
rész Artha-sásztra A gyarapodás kézikönyvéből 1. Általános jó tanácsok 2. Az
uralkodó tulajdonságai és kötelességei 3. Segítők, szövetségesek és
ellenségek 4. Pénzügyi politika, korrupció, titoktartás 5. Törvény,
igazságszolgáltatás, büntetés 6. Mitől elégedetlen a nép? 7. A hivatalnokok
kötelességei 8. Képzés, oktatás, filozófia   Második
rész  Chanakya-szútrák Chanakya aforizmáiból 1. Erkölcsi gyökerek 2.
Gazdasági gyarapodás 3. Személyes morál, érzékek, család 4. A bűn rosszasága,
a lustaság átka 5. Tanácsadók, miniszterek, bel- és külpolitika 6. Tanácsok
uralkodóknak 7. Tanácsok alattvalóknak 8. Válogatott
életbölcsességek   Harmadik rész  Rádzsa-nitisásztra A királyi viselkedés
kézikönyvéből 1. A jó és rossz uralkodó 2. Erényes uralkodás 3. A nép, az
uralkodó és a jó ország 4. Pénzügyek, hadügyek és oktatásügy 5. Az uralkodás
mikéntje 6. Barátok és ellenségek 7. Az államhivatalnokok kötelességei 8.
További jó tanácsok állampolgároknak   Negyedik rész  Chanakya-níti Az
etikus élet szabályai 1. Erkölcsi vezérfonál 2. Ki milyen ember? 3. A vagyon
haszna 4. Házasodás, otthon, család s a fiak dicsősége 5. Sorsszerűség,
karma 6. A műveltség dicsérete 7. Az erény gyakorlása 8. Bölcsességek minden
napra