Nem túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is
kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán.Az író által papírra
vetett sorsok ? dráma esetében ? előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán
visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom
virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi
világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók
nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte
nem.Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi
egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a
színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve
visszatért szülővárosába, a hiva talnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag
fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a
néma- ságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja
varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de
igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú
évekkel vált egyértelművé.Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben
hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi
és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is
fontos mű alkotója, Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át
magyarra; több mint tíz saját drámát írt.Katona minden sora összeftiggésben van
a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes
és súlyos személyiség rejlik. A drámaíró nem tud önmagánál, személyisége
lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Katona és Katona Bánk.