?A kor minden problémáját, minden szenvedélyét, minden szorongását és minden
eszményét megvilágítja tacitusi stílusban - írja egyik nagy méltatója Alfredo
Oriani (1852-1909) ?Az eszmék forradalma című könyvéről. A kevésbé ismert,
mélyenszántó gondolatú történelemfilozófusnak gyönyörű stílusban írt könyvét
Angyal Pál fordította az olasz eredetiből mesteri módon magyarra, és adta ki
1939-ben. Oriani egyik korai előfutára volt a huszadik századi latin nemzeti
gondolkodóknak. Műveinek szelleme jelentősen hatott az olasz jobboldali
mozgalmakra. A szerző fő műve és egyben hattyúdala (Az eszmék forradalma) a
nemzeti Olaszország evangéliumává vált. A Haza Költőjeként tartották számon.
Gondolatainak a hegeliánus és kantiánus gyökerei mellett elsősorban a keresztény
gondolkodás adja erkölcsi alapjait. Ez tükröződik - többek között - a házasság
felbonthatatlanságáról szóló fejtegetéseiben és a pozitivizmus következetes
elutasításában. Elveti a szinte tudományos dogmának számító evolúciós felfogást,
mint logikailag tarthatatlant. Elfogadhatatlan számára - a nő és férfi
természetadta különböző rendeltetése miatt - a feminizmus is. Élesen elítéli a
személyiség szerepét tagadó, materialista marxizmust, és megjósolja az eszmék
forradalmát, amely alárendeli az egyéni érdeket a közösség érdekeinek, de
szabadnak hagyja az egyént, nem helyettesíti a vallást természettudománnyal, a
családot szabadszerelemmel, a hazát kozmopolitizmussal; hisz minden erényben,
jobban tiszteli a kiváló kovácsot, mint a közepes ügyvédet, jobban a tudóst,
mint az üzletembert. Napjaink számára ez az eszmei forradalom égetően szükséges!