Lelkem nyugalmát akkor találtam meg, amikor hinni kezdtem Isten létezésében.
Akkor Isten is megsegített, és azóta is életem minden pillanatában mellettem
van. Köszönöm, Istenem, a jót, de mindazt a sok szenvedést, fájdalmat, nehéz
sorsomat is, amellyel próbára tettél. Megnyitottam előtted a szívemet, kedves
Olvasó, feltártam szenvedéseimet. Őszinte voltam. A színtiszta igazat írtam,
mint ahogy minden szó igaz, amit e könyvben leírtam. Minden ember viseli a
karmáját, és minden ember azt hiszi, az ő élete a legelviselhetetlenebb, az ő
keresztje a legsúlyosabb... Viselnünk kell cselekedeteink következményeit - s
akkor az Isten megbocsát. Az embernek úgy kell élnie, hogy mindig bátran
szembenézhessen önmagával. Hogy büszke lehessen önmagára. Akkor biztos lehet
benne, hogy nem tékozolta el sem a saját, sem az utána következő nemzedékek
életét.