Szerző: Rufius Festus Attraktor Könyvkiadó Kft., 2020 Festus breviáriuma a nagy
népvándorlás megindulása (375) és a katolikus keresztény hitvallás államvallássá
emelése (380) előtt néhány évvel, 369/370-ben íródott. A rövid történeti munka
befejezésének idején a Római Birodalom keleti területeit uraló ariánus
keresztény császár, Valens még a Szászánida Birodalom elleni katonai
összecsapást tervezte, területszerzésen, Ktésiphón elfoglalásán gondolkodott,
azonban néhány évvel később a hun és a gót veszély miatt már védekezésre kellett
berendezkednie. A Festus által legdicsőségesebb princepsnek nevezett imperator
378-ban Hadrianopolis mellett nézett farkasszemet a birodalomban letelepített,
ám ellenségessé váló gót csapatokkal, majd az elhamarkodott, vesztes összecsapás
után egy kunyhóban lelte dicstelen halálát, az épületet ugyanis rágyújtották az
uralkodóra barbár ellenfelei. Az Alarik vezette nyugati gótok egy emberöltő
múlva, 410-ben már Rómát is elfoglalták és kifosztották, ezzel pedig a birodalom
sérthetetlenségének és legyőzhetetlenségének mítosza egy csapásra semmivé
foszlott. Az imperium nyugati fele aztán még ugyanebben az évszázadban megszűnt
létezni, miután a szkír Odoaker letaszította trónjáról Romulus Augustulust.
Elmondható, hogy talán Festus breviáriuma az utolsó olyan történeti munka az
ókorból, amelyben egy római történetíró hódításokról, terjeszkedésről, a
birodalom nagyságának növeléséről elmélkedik. A kötet adatai: Kötés: puhatáblás
Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 230 oldal