Jesse Livermore-ra még a Wall Street jelenkori nagyágyúi is úgy tekintenek,
mint a valaha élt legnagyobb spekulánsra. Livermore a tőzsdei kereskedés igazi
úttörője volt: a részvény- és árupiacokon mindenre kiterjedő figyelme, az itt
alkalmazott időzítési technikája, befektetési szabályrendszere forradalminak
bizonyult, ma is érvényes és alkalmazható. Livermore 1891-ben, 14 évesen
menekült el otthonról 5 dollárral a zsebében, és irodai kisegítőként a Paine
Weber bróker irodánál azonnal munkába állt. Egy vagyont keresett az 1907-es
tőzsdekrachon, amit később elvesztett, hogy aztán mindezt még számos alkalommal
megismételje. Az 1907-es pánik során J. P. Morgan személyesen könyörgött neki,
hogy hagyja abba a piac shortolását és teljes bedöntését. Ekkor egyetlen nap 3
millió dollárt kasszírozott. 1929-ben is shortolta a piacot, aminek
következtében 100 millió dollár készpénzzel vágott neki a Nagy Válságnak.
Titokzatos, misztikus figuraként, teljes diszkrécióban dolgozott a Fifth Avenue
egyik luxus irodaházának legfelső emeletén, ahol a fejedelmi berendezésű
penthouse leginkább egy túlbiztosított erődre emlékeztetett. A piac nyitásától
annak zárásáig az irodában senki sem szólalhatott meg, egyetlen szó erejéig sem.
Jesse Livermore 1940 novemberében önkezével vetett véget életének, egy jól
irányzott fejlövéssel téve végső pontot minden idők egyik legfigyelemreméltóbb
tőzsdei karrierjének végére. Egy tőzsdei géniusz, akinek életcélja volt a Wall
Street feletti totális győzelem ? s küldetését be is teljesítette. BEFEKTETÉSEK
KLASSZIKUSAI SOROZAT Kiadónk 2011-ben indította útjára Befektetések klasszikusai
című sorozatát. A sorozat első kötetei ? Benjamin Graham: Az intelligens
befektető és Philip Fisher: Közönséges részvények ? rendkívüli profitok című
munkája ? az értékalapú befektetés egy-egy mesterének gondolatait tárják az
olvasó felé. A harmadik, Warren Buffett jelenti című kötet a szerző írásaiból
válogat. Buffett Benjamin Graham szellemi örökösének tartja magát, ahogy ő
fogalmaz: ?én vagyok az út, amely által Graham befektetési elvei a gyakorlatban
megmérettetnek?. Azt, hogy a sorozat kötetei szerves egységet alkotnak, mi sem
mutatja jobban, mint hogy Buffett írásában rendre utal Grahamre és Fisherre,
illetve idéz gondolataikból. Az Edwin Lefevre: Egy spekuláns feljegyzései című
negyedik kötettel ? amelyet nem mellesleg olyan gyakran emlegettek a
beszélgetések során a piac varázslói is ? az aktívabb kereskedés és a spekuláció
került a középpontba. Ezt a vezérfonalat vitte tovább a sorozat ötödik és
hatodik kötete is, Jack D. Schwager: A piac varázslói I-II. A szerző ebben
abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy a piacok nem véletlenszerűek, ezért
legyőzhetők ? a kérdés csak az: rendelkezünk-e ehhez szükséges készségekkel és
fegyelemmel. Lowell Miller: A létező legbiztosabb befektetés című munkája a
sorozat hetedik tagjaként az osztalékrészvények kiválasztásához és az
osztalékalapú befektetésekhez ad gyakorlati tanácsokat.