Szecessziós plakátok a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Gyűjteményéből
Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2013 A Magyar Képzőművészeti Egyetem szecessziós
plakátgyűjteményéből 2013-ban rendezett kiállítás katalógusa Földi Eszter
bevezető tanulmányával. A Magyar Képzőművészeti Egyetem nemzetközi szecessziós
plakátgyűjteményéről azt hihetnénk, hogy ez a rendkívül színvonalas,
Magyarországon egyedülálló kollekció már régóta ismert mind a nagyközönség, mind
a szakemberek számára. Ez azonban távolról sincsen így. Történetének száz éve
alatt a gyűjtemény feledésbe merült, mivel az igen értékes, többségükben a
XIX-XX. század fordulóján készült litografált plakátok, lapok csak az utókor
számára alkotnak különleges művészi értékű gyűjteményt. Annak idején, a
kortársak, a gyarapítók szemében valószínűleg csupán érdekességek, a művészet új
műfajainak mintadarabjai, esetleg tanítási segédeszközök lehettek. A plakátok
soha nem alkottak összefüggő, különálló gyűjteményt, bekerülésük nincsen
pontosan dokumentálva, a könyvtár leltárkönyvében egy csoportként szerepelnek,
ahol csak a darabszámot jelölték meg, az alkotókat nem. Mivel nem kezelték őket
értékes alkotásokként, az idők során egy részük elveszett, a meglévők hollétéről
sem tudtak, leltározatlanul, feldolgozatlanul kallódtak a könyvtár elhagyott
zugaiban. A plakátok feldolgozásakor, a gyűjtemény történetének, egykori
állapotának rekonstruálásakor számos akadályba, nehézségbe ütköztünk. A
gyűjtemény elemzésekor ezért magukra a nyomatokra, a Mintarajziskola
tanmenetére, a könyvtár történetére és vezetője, Várdai Szilárd munkásságára,
valamint az egyetlen konkrét forrásra, a könyvtár leltárkönyvére támaszkodtam. A
mostani plakátgyűjteményt jelenleg a fellelt hatvanöt külföldi és nyolc magyar
litografált plakát, illetve lap alkotja. A plakátok soha nem voltak kiállítva,
publikálva, reprodukálva, a gyűjtemény eredeti állapota rekonstruálhatatlan,
története jórészt követhetetlen. A gyűjteményről források nem szólnak, a MKE
levéltári anyagában és a Mintarajztanoda évenként megjelent Értesítőiben sem
találtam róluk érdemi információt. Nem tudjuk, pontosan ki vagy kik lehettek a
szerzeményezők, milyen alkalmakkor, célzottan vagy véletlenszerűen vásárolták-e
a plakátokat. Szintén nem világos, hogy milyen céllal kerültek az iskolába,
valóban tanítási segédeszközként, vagy könyvtár-dekorációként? A könyvtár
leltárkönyvében plakátok 1900-ban szerepelnek először. Ha történetileg a pontos
bekerülést nehéz is igazolni, a plakátok gyűjtése mindenképpen azt jelzi, hogy
ekkor már Magyarországon is művészeti értékű, esztétikai tényezőnek tekintették
a plakátművészetet, amelynek kvalitásos darabjai egy művész- és
rajztanárképzéssel foglalkozó, hagyománykövető intézménybe is bekerülhettek.
(Részlet Földi Eszter bevezető tanulmányából.) A kötet adatai: Kötés: puhatáblás
Megjelenés éve: 2013 Terjedelem: 146 oldal