Vannak, akik úgy vélik: az írói természet leglényegesebb tulajdonságainak
megismeréséhez, Tamási erkölcsi tartásának s közéleti szerepléseinek
megértéséhez többet nyújt, mint bármelyik más műve. Az író olykor túlzott
szerénységgel hivatkozott a tündéri szülőföldre, amelynek - úgymond - egész
emberségét köszönhette, írói sikereivel együtt. A bölcsőhely varázsán,
félelmetes titkain túl, azzal vált különös jelentésűvé a pálya delelőjén
sütkérező író számadása, hogy múlt-jövő talányos távlatába, valamint nagyvilági
tapasztalatainak fényárnyékába helyezve mutatta be a tájat, amelytől nem tudott
- nem is akart - elszakadni soha. Az utolsó békeévben, 1938-ban megformálódott,
sajátos műfajú írás az útleírás és naplószerű elbeszélés, szociográfia és költői
képzelet egyesítése.