?Délután megkértem Borcsát, hogy borotváljon meg. Nagy szemeket meresztett rám,
és eleresztett egy ?mire készülsz, mama? poént. Még nevettünk is. A halálra,
lányom, a halálra. De nincs az az isten (még ha nincs is isten, de ha végül
kiderül, hogy mégis van, akkor meg főleg nincs az az isten), hogy szőrös lábbal
kezdjem a holnapot. ?Nagy nap lesz holnap, írom neki a füzetbe a poénra a
választ. És kacsintok egyet. Behozza a lavórt, benne langyos, szappanos vízzel.
Belemártja a borotvát. Finoman a kezébe veszi az egyik bokámat, és a térdére
fekteti a lábfejemet. Értőn és nagyon finoman csinálja, mintha valami méregdrága
porcelánt tisztogatna. Jó nézni, ahogy törődik velem. Nem szólunk egy szót sem,
ő koncentrál, nehogy megvágjon, új a penge. Én pedig iszom a pillanatot. Mit
iszom, habzsolom! Nagy kortyokban teszem magamévá a látványt és az érzést, ahogy
a lányom tisztogat. Minden receptoromat a lábszáram bőrére irányítom,
százszorosan akarom venni a jeleket, ahogy hozzám ér a keze. Száraz a bőröm,
hiába a sok szappan, sercen rajta a borotva. Borcsa ügyesen és gyorsan dolgozik,
bárcsak lassítana kicsit. Itt és most megállítanám az időt. De legalábbis
hosszabbításért könyörögnék, akkor is, ha fáj. Az élet döntések sora, s mindenki
maga dönti el, hogy az álmait vagy a kiszámítható biztonságot választja-e. D.
Tóth Kriszta regényének főhőse, Bora is meghozza a maga döntéseit, amelyek aztán
nemcsak az ő sorsát, hanem szeretteinek életét is alapjaiban határozzák meg. De
vajon képes-e Bora időben belátni, ha rossz döntést hozott, és jóvá lehet-e
tenni a mulasztásokat? A Jöttem, hadd lássalak lapjain nemcsak egy korszak
elevenedik meg a maga teljességében, hanem a kollektív és átélhető emberi
érzések is: a szerelem, a fájdalom, a gondoskodás vágya. A kötet egy ember
sorsának regénye. Ott kerül bele a csoda, hogy általa mindannyian a saját
sorsunkra ismerhetünk rá. A Jöttem, hadd lássalak történetét a szerző
édesanyjának élete inspirálta, s ezáltal hihetetlenül személyes vallomás és
búcsú is egyben. A kötet azonnal sikerkönyv lett, amikor 2013-ban először került
nyomtatásba, most pedig új, átdolgozott kiadásban, a szerző előszavával
kiegészítve jelenik meg. ?A Nők Lapjánál pörgött a verkli, de amikor le tudtunk
ülni kávézni, Kriszta mindig csillogó szemmel mesélt a tervéről. Hogy
megpróbálja majd, hogy ezt tervezi: elengedett kézzel teker majd, behajt a
távoli múltba, a fájdalmas és gyönyörű gyerekkorba. Számot vet majd, megkeresi
önmagában az édesanyját. Talán lesz tanulság, talán nem. Biztattam, fúrjon le
bátran. Hogy ennyire mélyről hoz majd fel leletet, magam sem gondoltam volna.
Grecsó Krisztián D. TÓTH KRISZTA író, újságíró. Pályáját angol nyelvű lapoknál
kezdte, az ország tévériporterként, tudósítóként és műsorvezetőként ismerte meg.
A televíziózással csaknem húsz év után szakított, majd írt két regényt (Jöttem,
hadd lássalak, Húszezer éjszaka), 2015-ben pedig megalapította a WMN.hu online
magazint, amelynek azóta is tulajdonos-ügyvezetője.