Anton Pavlovics Csehov (1860-1904) tanult foglalkozása szerint orvos volt.
Tanulhatatlan és utánozhatatlan művészetében is az orvos tekintetével pásztázta
az őt körülvevő világot - a korabeli Oroszországot, az embereket. Bajokat és
szenvedéseket állapított meg, mint az orvos a beteg diagnózisát. Aztán széttárta
a karját: a gyógyírt, a megoldást nem tudta. Nem az a művész volt, aki az élet
kérdéseire kutatta a választ, hanem az, aki föltárta a problémákat. Az emberi
létben és a konkrét orosz viszonyokon egyaránt. Tette mindezt olyan magas
művészi szinten - novellában és drámában -, hogy már kortársai is elismerték
kivételes tehetségét.A Három nővér (1901) a meddő vágyakozás megrajzolása a
mozgalmas és az értelmes élet iránt. A testvérek - Olga, Mása, Irina --
sóvárogva készülnek, de csak készülnek a változásra. A vidéki tespedés után
számukra Moszkva jelentené a megváltást, ám a vágy csak vágy marad. Értékeik
alapján megérdemelnék a boldogságot, csakhogy az élet elsősorban nem igazságot
oszt, hanem sorsokat alakít...Remény azért mindig van, legalább az van. A dráma
végén még mindig bízik a három nővér egy jobb jövőben. S abban is, hogy egyszer
megtudják miért élnek? Miért szenvednek? De erre sem a darab, sem Csehov teljes
életműve nem ad, nem is adhat választ. Hiszen az életmű lényege a kérdés
maga!Kaiser László