Első regényében, a Sáraranyban, Móricz Zsigmond a paraszti életet állítja a
középpontba. A naturalista színekkel festett Turi Dani lázadó alakja Móricz
regényeinek egyik legemlékezetesebb figurája. Következő regényei, a Harmatos
rózsa és A galamb papné a jókaias idill, a mikszáthi írói látásmód útját
követik, a szerelem ábrázolása háttérbe szorítja a kisvárosi élet szélesebb
bemutatását, a politikai élet viharai csak díszletként jelennek meg ezekben a
regényekben. A kisvárosi polgári élet teljes képét Az Isten háta mögött-ben
rajzolja meg, az elnyomott lelkek kisszerű életének fölényes, ironikus
ábrázolása tette remekművé e regényt. A dzsentriélet első bemutatása még
romantikus színekkel történik a Kerek Ferkó-ban, amelyben a kunsági népi
hagyományok, a folklór regénybe emelésére tett kísérletet. Töredékben maradt a
bányászvidék munkásvilágát bemutató regénye, a Jószerencsét. A hatalmas tablónak
tervezett regényt a háború kitörése miatt hagyta félbe, és egy évtizeddel később
változatlanul, befejezetlenül publikálta.