?Elsőre annyit láttam, hogy a gróf bújik ki az ablakon. Arcába nem
pillanthattam ugyan, de a nyaka s a mozgása megbizonyosított, hogy ő az,
leginkább a keze, mert afelől tévedés nem lehetett. Érdeklődésem rémületre vált,
mikor azt láttam, hogy teljes teste kibukik az ablakon, és kúszni kezd a falon,
méghozzá fejjel lefelé a szédítő mélységnek, és köpönyege, akár a denevérszárny,
úgy borul fölébe. Nem hittem a szememnek. Gondoltam, a holdfény játszik velem.
Jobban belemeredtem a derengésbe, de úgysem láttam egyebet: a keze meg a lába
ujja kapaszkodott a kövek illesztései közé? Rettegés szállt rám, mert tudom,
hogy nincs menekvés innen, s okom a rettegésre szaporodik??