Szerzők: Eörsi István, Kőrössi P. József Gondolat Kiadó, 2023 Összeszorult a
gyomrom, miközben Eörsi István Végjátékát olvastam. A halál torkában fogant
irónia csak még elviselhetetlenebbé teszi a lesújtó véget. Pedig talán semmi sem
annyira Eörsi, mint ez a szöveg. Persze, ott van a börtönkönyve, az Emlékezés a
régi szép időkre, de tudta, hogy a börtönt túl fogja élni, így akár humorral is
felfoghatta az éppen aktuális sorsát. Itt viszont azt tudta, hogy nincs
visszaút. Hogy éppen örök (és megrögzött) optimizmusának forrása, a ?biológia?
hagyja cserben. De hogy ez a ?biológiai optimizmus? nem felvett szerep volt,
hanem Eörsi maga, épp ez a szöveg bizonyítja. Önmagához maradt hű, amikor a
közeli halál tudatának és a rengeteg szenvedésnek fittyet hányva, állapotához,
?Leukémia kisasszonyhoz? és egész környezetéhez humorral és iróniával
viszonyulva megírta ezt a betegségkrónikát. Mihancsik Zsófia Tizenöt éven át
csaknem minden műve egyik első olvasója, technikusa, postása lehettem. Nem
akármilyen ajándék. Gyakran általa tudtam meg, hogy vagyok. Nem, nem voltam
ezzel egyedül. Nyugtalan és szórakoztató volt minden mellette eltöltött
pillanat. Védett vagy támadott, sohasem védekezett. Miután már ?nem volt? (2005
júniusától október 13-áig!), amikor már csak biológiai értelemben, és csak
önmagát pusztítva maradhatott saját maga, a ?végjáték? alatt sem lehetett más,
mint egy idegen földön küzdő, ezen az idegen földön küzdő patrióta nyugtalanság.
Igazán nyugtalanító vele együtt élni csak a halála után lett. Amikor nélküle, de
általa kell láthatóvá mozgósítanunk a tiszta lelkiismeretet. Kőrössi P. József A
kötet adatai: Formátum: 119 x 163 mm Kötés: keménytábla Megjelenés éve: 2023
Terjedelem: 126 oldal