Hamvas Béla munkásságának tudományos igényű feldolgozása,
művészetszemléletének, tudományképének, vallásfenomenológiájának áttekintése
tanulmányok, monográfiák sokaságának feladata. Írásom a sok közül a nyelvi
szempontot választotta, ennek vonzáskörzetében vizsgálódott, azaz Hamvas
nyelvszemléletének sajátosságait, igazságkonceptusának (alétheia) nyelvi
vonatkozásait, költészetfelfogását, regényének szókoncepcióit, e prózanyelv
narratív eljárásait elemeztem. Hamvas nyelvgondolkodásról beszélt Szabó Lajos
nyomán: ebben az elgondolásban ugyanis az ember válságba állított lényének ún.
autentikus egzisztenciává való érése a nyelvvel is összefonódó realizálásban
történik. A személy, mint a megszólíthatóságra való állandó lehetőség, a te felé
való hangoltság radikális nyíltsága és a szó, mint a létezés egészének újra és
újra felnyíló lehetősége lesznek e realizálás gyújtópontjai. E kötet így - a
vizsgált életmű sokszólamúságának megfelelően - irodalom- és létszemléleti
horizontok összefüggéseiben igyekezett közelíteni ehhez a nyelvgondolkodáshoz,
valamint szempontokat kínálni a perspektivikus Hamvas-kutatáshoz, felülírni az
ideológiai/ideológiakritikai előjelekkel címkéző recepció szélsőségeit, s
mindenekelőtt hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar gondolkodás- és irodalomtörténet
szerves részeként értsük Hamvas Béla életművét. KURUCZ ANIKÓ (1983, Ajka) a
Pécsi Tudományegyetemen szerzett magyar-orosz szakos diplomát, majd a
révkomáromi Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén doktorált
2019-ben. 2020-2021-ben posztdoktori kutatásokat folytatott a Magyar Állami
Eötvös Ösztöndíjnak köszönhetően. Írásaiban elsősorban irodalom- és
művészetelméleti, filozófiai kérdésekkel foglalkozik. Szakdolgozatát, majd
disszertációját is Hamvas Béla munkásságából írta. Kürtön él, három gyermek
édesanyja.